A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)
II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 127 - Barkóczi Jolán: Vasúti tisztviselők és szaklapjaik az Osztrák-Magyar Monarchia korában 337
alkotásainak leírását. A lap a Jogesetek és Könyvismertetés rovata a judikatúra és az. irodalom terének tárháza volt. " 2l .A lap címének megfelelően vasúton és hajózáson kívül más közlekedési ág alig jelentkezik a lapban, repülésről szó sem esik, közúti közlekedés területéről az automobil kiállításokról jelent meg beszámoló. A hajózás területéről sem jelent meg sok cikk. Néhány közlekedéspolitikai cikken kívül 22 a balatoni és az orsovai kikötőkről, a Lloyd hajóiról lehetett olvasni. A századelő nagy társadalmi gondja a kivándorlás teszi érdekessé a Cunard hajókat leíró cikket. 23 Az, hogy a klub nevében és közlönyének címében szereplő témamegjelölés a sorrenden kívül ilyen nagy mennyisegbeli eltérést is mutat nemcsak a két közlekedési ágazat súlyának különbözősége és a klub tagjainak összetétele magyarázza, hanem az is, hogy a Vasúti és Hajózási Hetilappal egyidőben jelent meg a Magyar Hajózás című a vízi közlekedés minden területével foglalkozó szaklap. A vasúti technika területén megjelentek a kor legjellegzetesebb témái, a vasútvillamosításról, a motoros vontatásról, az új helyiérdekű vasutakról beszámoló cikkek. 24 Külföldi vasutakat ismertettek 25 a magyar vasúttörténetről is jelentek meg cikkek. 26 Szembetűnő, hogy igen sok elemző, jogászok és szakértők által magasszínvonalon írt cikk foglalkozik a vasutasok 190l-es mozgalmával (és kevesebbet az 1904essel), a pragmatika előkészítésével, és általában a vasutasok szociális helyzetével. A Vasúti és Hajózási Hetilap a klub hivatalos közlönyeként a két világháború közti korszakban is megjelent, de akkor már valóban csak közlönyként 21 Magyar Vasúti és Hajózási Klub 1909. Évi jelentése. Vasúti és Hajózási Hetilap 1910. 11. évf. 89.p. 22 pl. Wachtel Károly: Magyar tengerhajózás. 1899. 1. évf. 8-lO.sz. 23 Vasúti és Hajózási Hetilap 1903. 5. évf. 51.sz. 446448.p., 52.sz. 456-457.p. 1904. ó.évf. 32. sz.297-298.p. 24 pl. Az első elektromos nagyvasút megnyitása 1902. 4. Évf. 39.sz., Motoros vasúti járóművek alkalmazása. 1903. 5.évf. 3.sz. Az eger-putnoki helyi érdekű vasút építése. 1908. 10. Évf. 11,12.sz. 25 pl. Bosnyák vasutak 1901. 3.évf. 21.sz. 26 pl. Történelmi vázlatok az első magyar vasúti törvény keletkezéséről. 1903. 34.sz. működött, színvonalas elméleti cikkek nem jelentek meg benne, a korszak reprezentatív szakmai folyóirata a Magyar Vasút és Közlekedés lett. Irodalom 1. Frisnyák Zsuzsa: A vasutasok kulturális és közművelődési egyesületei. Vasúthistória Évkönyv 1993. 485-500. p. 2. Gadanecz Béla: A vasutasok létszáma, megoszlása, gazdasági és szociális helyzete a századfordulón. Történelmi Szemle 1981. 4.sz. 3. A hazai vasútügy fejlődése 1891-ben. Kivonat a kereskedelemügyi m. kir. ministernek 1891. Évi működéséről a törvényhozás elé terjesztett jelentéséből. Bp., 1892. Pesti Könyvnyomda Rt. 237.p. 4. A magyar királyi kormány 1900. Évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönyv. Bp., 1901, Athenaeum. 793 p. 5. A magyar királyi kormány 1900. Évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönyv. Bp., 1911, Athenaeum. 533 p. 6. A magyar királyi kormány 1900. Évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönyv. Bp., 1915, Athenaeum. 378 p. 7. A magyar királyi vasúti és hajózási főfelügyelőségnek közmunka és közlekedési magyar kir. minister úrhoz intézett jelentése az 1878. Évi működéséről és a magyarországi vasutak állapotáról. Bp., 1879, Pesti Könyvnyomda Rt. 89. p. 347
