A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 127 - Barkóczi Jolán: Vasúti tisztviselők és szaklapjaik az Osztrák-Magyar Monarchia korában 337

Oderbergi Vasút vezérigazgatóját és Thaly Emilt a Duna-Gőzhaj ózási Társaság forgalmi igazgatóját. Már az alakuló közgyűlésre 1514 tag jelentkezett, (ebből 1284 állt a MÁV szolgálatában), egy év múlva a taglétszám 3790-re nőtt, 1910-ben 4239 tagja volt a klubnak, közöttük 2068 volt budapesti. Alapszabályában így rögzítik a klub célját és ennek elérésére szolgáló eszközöket: "A klub célja a hazai vasúti és hajózási tisztviselők szaktudományi képzettségének és társadalmi helyzetének emelése, a kartársi szellem fejlesztése, továbbá tagjai szellemi és anyagi érdekeinek előmozdítása. Ennek elérése céljából a klub egyesíti az összes hazai vállalatok tényleges szolgálatában levő és nyugdíjas tisztviselőit, helyiségeiben alkalmat nyújt a tagoknak az. ismerkedésre, köz.ös érdekeik és tudományos kérdések megbeszélésére; könyvtárt létesít, napilapokat, szak- és szépirodalmi folyóiratokat járat, egyesületi közlönyt szerkeszt és ad ki, melyet a tagoknak díjtalanul küld meg; ismeretterjesztő és tudományos előadásokat, felolvasásokat, vitatkozásokat, tanulmányutakat rendez; fontosabb szakkérdések megfejtésére pályadíjakat tűz ki és törekszik arra, hogy úgy a vasutak és hajózási vállalatok személyzetét illetőn fontosabb ügyekben, mint a nagyobbszabású közérdekű vasúti és hajózási tervezetekmüveletek, vagy szakkérdések megoldásában a kormánynak, a vasúti és hajózási intézeteknek és hatóságoknak szükség esetében szakvélemény nyilvánítása által szolgálatára lehessen és e téren tényezőként is szerepeljen. E végből a szükséglethez képest bizottságokat létesít, melyek a vasúti és hajózási ügyek megvitatására és továbbfejlesztésére vannak hivatva... E mellett mulatságok, társas estélyek és kirándulások rendezése által, melyekre a családtagok és vendégeik is meghívhatok, tagjainak hasznos és olcsó szórakozást akar nyújtani és igyekszik színházakba, mulatókba, kiállításokba, fürdők és közlekedési eszközök használatánál, valamint bevásárlásoknál minden elérhető kedvezményt megszerezni." A klub magas színvonalon valósította meg céljait. Az egyes feladatokra bizottságokat állítottak fel. Az általános, műszaki, forgalmi és közgazdasági szakbizottság tagjai figyelemmel kísérték és megtárgyalták szakterületük reformjait, rendszeresen tartottak szaktémákról felolvasásokat. Pl. 1901-ben a következő előadások hangzottak el: Tolnay Lajos: A léghajózás a tudomány szolgálatában, Suppan-Radány Dezső: A hajózás a sekély folyókon; Wolf Vilmos: A vasúti kocsiknak darabárukkal való kihasználása; Ferenczy Benő: A kereskedelmi szolgálatnál alkalmazott munkaerők speciális kiképzése; Rózsa Károly: Az egysínű vasútról; Trebitsch Miksa: A csatornakérdésről és hajózási viszonyokról; Ábrányi Emil: A munka, Löblovits Géza: A személyszállítás reformja; Schiller Károly: A vasúti alkalmazottak betegedési viszonyai, azok okai és elhárítása; Baracs József: A menetjegyekről; Filesz Lajos: A vasúti jogvédelemről; Kardos Ignác: A csatornakérdés a vasút szempontjából. A felolvasások többnyire olvashatók voltak a klub lapjában, a Vasúti és Hajózási Hetilapban. Az 1910-ben tartott ismeretterjesztő előadásokat {Visegrády József: Általános díjszabási kérdések és a tarifapolitika; Radnai Simon: A szenek minőségének elbírálása; Hegyi Imre: Díjszabási ügyek Ausztriával és az annektált tartományokkal való forgalomban; Wolf Vilmos: A raktári szolgálatról; Stein Mihály: A vasúti üzembiztonság fokozására irányuló törekvések; Bereczky Sándor: A MÁV fegyelmi eljárása; Jónás Géza: Szemelvények a magyar pénzügyi jogból; Bene László: A hazai helyiérdekű vasutak díjszabási kérdései) a klub külön füzetben is megjelentette. A klub azt az alapszabályban foglalt jogát, hogy a kormány számára a nagyobbszabású közérdekű tervezetekről szakvéleményt adjon, az 1907-ben megalkotott pragmatika előkészítésénél gyakorolhatta. Ludvigh Gyula a MÁV elnökigazgatója a Vasúti és Hajózási Klub elnökeként háromtagú bizottságot hozott létre a klub munkatársai közül a szolgálati pragmatika előkészítésére. A MÁV Vezértitkárságának két jogászából, - dr. Békésy Ferenc, dr. Szerbák Elek - és a MÁV jobbparti üzletvezetőségének hivatalnokából, - Czövekh Gyula - álló bizottság alkotta meg a szolgálati rendtartás tervezetét és a hozzákapcsolódó illetményszabályzatot, az általuk a következők szerint megfogalmazott alapelvekből kiindulva: "/.... hogy a megállapítandó határozmányok a mai kor indokolt és jogosult követelményeinek, valamint a megváltozott 13 M.Vasúti és Hajózási Klub évkönyve 1914. 49-50.p./ 344