A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)
II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 127 - Dr. Mészáros Balázs: Hajózást érintő törvények a két világháború közötti Magyarországon 293
1924. évi augusztus hó 25. napján Brüsszelben kelt egyezmény becikkelyezése tárgyában született 1931: IV. tc.-hez fűzött miniszteri indoklás, amely szerint: "...A jövőre nézve a magyar hajózás újraélesztése szempontjából is mérlegelni kell tehát az egyezményekhez való csatlakozásunk kérdését. Annál is inkább, mert remélhető, hogy a szabadhajózást űző magyar tengerhajózási vállalatoknak állami kedvezményekben való részesítéséről szóló 1929: I. törvénycikk rendelkezéseinek hatása alatt a közeljövőben a magyar tengeri hajózás újból fejlődni fog... De nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy az egységes, csaknem valamennyi országra kiterjedő egyezményes jog a hajózással foglalkozó vagy azt igénybe vevő bármely érdekeltségnek önmagában véve nagy előnyt jelenthet' A kereskedelemügyi miniszter által benyújtott 1934: IV. te ismét a magyar tengerhajózási vállalatok kedvezményeiről szól. A törvény miniszteri indoklása I0 szerint "...Az 1932. év elején... 13 magyar tengeri gőzös... közlekedett... és e gőzösökön 108 magyar tiszt és 216 főnyi magyar legénység teljesített szolgálatot. E fellendülés nyilván annak volt tulajdonítható, hogy az idézett 1929: I. t.c-ben biztosított kedvezmények a magyar vállalkozásra (különösen) serkentően hatottak, sőt miután az illetékes minisztériumok közt időközben tárgyalások indultak meg a törvény következményeinek kiterjesztése irányában, az érdekeltek e készséget már előre értékelték. A világgazdasági depresszió elmélyülése folytán azonban a gyors fellendülést hamarosan visszaesés követte. Ezidőszerint magyar lobogó alatt csupán hét gőzös van... 50 főnyi tiszti és 130 főnyi legénységi állományú személyzettel. A fenti számadatok mindazonáltal arról tanúskodnak, hogy a magyar tengerhajózás élő valóság és az embereknek, különösen az intelligens ifjúságnak a tengerészpályára állandó és tömeges jelentkezése a munkaalkalom teremtéséről való gondoskodást e téren is éppen úgy kötelességünkké teszi, mint bármely más foglalkozási ágban, annál is inkább, mert a tengerhajózásban a munkaalkalmak számát 9 Magyar Törvénytár, 1931. évi törvénycikkek. Bp., Franklin, 1932. 29-30. p. 10 Magyar Törvénytár, 1934. évi törvénycikkek. Bp., Franklin, 1935. 34-35. p. úgyszólván áldozatok nélkül emelhetjük. Ha ezek után azt vizsgáljuk, hogy az adott helyzetben...a magyar tengerhajózásnak mi lehet rendeltetése...kétségtelenül el kell ismernünk, hogy a magyar tengerhajózás - legalább ezidőszerint - külkereskedelmi érdekeinket közvetlenül alig szolgálja... Azonban nem tekinthetjük ezt az állapotot változtathatatlannak. Már a közelmúltban is fonógyáraink nyerspamut szükségletének Egyiptomból, hasonlóképpen a Székesfőváros gázkoksz szükségletének Törökországból fedezésénél a magyar tengeri hajók igénybevétele számba jöhetett, ugyancsak tárgyalások indultak meg a DunaFekete-tengeri átrakó-forgalom lebonyolításának magyar hajókkal való megszervezéséről...végül pedig éppen most folynak a Budapest-Levante (Alexandria) között közlekedő, folyón és egyben tengeren járó hajóval közvetlen kapcsolatok létesítésére irányuló kísérletek... Hasonlóképpen számítunk arra, hogy a magyar tengeri hajók felszerelési és berendezési tárgyainak beszerzésénél jövőben a magyar ipart fokozottabb mértékben fogják igénybevenni... Egyelőre... a legfontosabb szempont... hogy e tengerhajózás számos itthon elhelyezkedést nem találó embernek munkaalkalmat és kereseti lehetőséget... nyújthat... Ez ugyan önmagában is méltánylást érdemlő szempont, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a magyar tengerészek keresetének jelentékeny része - külföldi valutában - az országba visszafolyik. Ezenfelül azonban a magyar ifjaknak a tengerészpályára segítésétől azt várhatjuk, hogy úgy, mint maguk a külföldön működő magyar hajósvállalatok is, a magyar kivitelnek úttörői lesznek. Végül pedig nem kicsinyelhető annak a propagandának erkölcsi értéke, amelyet a magyar lobogónak a tengereken és az idegen országok kikötőiben megjelenése jelent. A magyar lobogó, amelyet a magyar hajók az. öt világrészben becsülettel körülhordoznak. .. élniakarásunkát, vagyis azt a törekvésünket hirdeti, hogy Magyarország Trianon béklyói ellenére is követeli magának azt a helyet, amelyet a világon a háború előtt elfoglalt... A most előterjesztett törvényjavaslat... az 1929: I. t.c. kedvezményeinek az időközben szerzett tapasztalatok figyelembevételével kibővítését célozza... ilyen módon akarja a hajózási vállalatokat serkenteni, hogy hajóikon... több magyar honost alkalmazzanak, 300
