A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 127 - Dr. Mészáros Balázs: Hajózást érintő törvények a két világháború közötti Magyarországon 293

A harmadik mozzanat a MFTR megújhodásá­ban azoknak a szerződéseknek revíziója volt, amelyek a magyar hajózást idegen hajóstársaság­okkal együttműködő közösségekbe fogják. Első­sorban sikerült a szorosabb együttműködésben álló csoportban a MFTR bevétel részesedési kvótáját felemelni. Majd az összes dunai hajózási vállalatok között olyan megállapodások létesít­tettek, melyek az összes tömeg- és darab­áruforgalom megosztását tartalmazzák. Ezek az egyezmények a Dunán folyó szertelen és káros versenyt kiküszöbölik... Hasznos kiegészítést fog­nak nyerni azáltal, ha a vasúti és vízi verseny szabályozására az érdekelt vasutakkal folyó tár­gyalások, amelyek, midőn a jelen ismertetés ké­szült, folyamatban voltak, eredményre vezetnek. A szanálás befejeztével a magyar folyamhajózás új korszakot kezdett meg, s úgy belsőleg, mint nem­zetközi viszonylatban megerősödve fontos nemzeti hivatásának szolid erkölcsi és anyagi felkészült­séggelfog megfelelhetni. " 7 A szanálás pozitív hatásait erősítette az a körül­mény is, hogy a válságos esztendők után az 1930-as évek közepétől a dunai hajózás újra fellendült. A délkelet-európai élelmiszereknek és nyersanyag­oknak a háborúra készülő Németország részére történő szállítása megteremtette a várva várt konjunktúrát. A megnövekedett áruszállítási igé­nyek ösztönözték a hajópark további korszerűsítését, a motoros vontatóállomány növelését is (1. ábra). ** A belvízi hajózáshoz képest ugyanebben az idő­szakban - különösen az 1920-as években - a magyar tengerhajózás jelentősége elenyésző volt. Fiume, az egyetlen magyar tengeri kikötő elvesztésén túl a békeszerződés kötelezte Magyarországot, hogy valamennyi tengeri kereskedelmi hajóját átadja a győztes hatalmaknak, s csak a puszta jogot hagyta meg, hogy az ország saját lobogó alatt a további­akban is részt vehessen a tengerhajózásban. A kedvezőtlen körülmények ellenére is sor került néhány szórványos kísérletre a magyar tengerha­józás újraélesztésére - ilyen volt például az "Oceana" Tengerhajózási Rt. 1922-1927 közötti 7 Niki Béla: A magyar folyamhajózás múltja és mai hely­zete. (Dr. Pártos Szilárd szerk.) Magyarország Közleke­désügye 1937. Bp., Pallas, 1937. 188-189. p. működése - ezek azonban nem jártak megfelelő eredménnyel. Ezért a tengerhajózás egészen azl920-as évek végéig az állami közlekedéspoli­tika horizontjának perifériájára szorult. A világ­háború után az országgyűlés által megalkotott első tengerhajózást érintő törvény a szabadhajózást űző magyar tengerhajózási vállalatoknak állami kedvezményekben való részesítéséről szóló 1929: /. te. volt. A törvényt benyújtó kereskedelemügyi miniszter indoklásában olvashatjuk a következő­ket: "...A magyar tengeri szabadhajózás azon kedvezmények hatása alatt, amelyek részére az 1907: VI. t.c-ben biztosíttattak, a háborút meg­előző időben számottevő fejlődést ért el. A háború kitörésekor 35 gőzösünk...volt üzemben. A béke­szerződés értelmében a magyar kereskedelmi ten­gerészet összes hajói a győztes államok hajóállo­mányába mentek át vagy olyképpen, hogy a kikö­tőikben székelő tengerhajózási vállalatok is ide­genekké váltak, vagy pedig - mint ez a Budapesten székelő vállalatok terhére történt - kénytelenek voltunk az illető hajókat állami intézkedéssel ki­sajátítani és azoknak tulajdonjogi okmányait a Jóvátételi Bizottságnak kiszolgáltatni. A fentebb idézett... t.c. a magyar szabadhajózás fejlődésé­nek előmozdítására többrendbeli kedvezményeket nyújtott... A megváltozott viszonyok között nem érvényesülnek mindazon szempontok, amelyek ily többirányú s nagyobbmérvű állami támogatásnak a szabadhajózás érdekében való engedélyezésére szolgáltattak alapot. Az a közgazdasági érdekünk, hogy a szabadhajózás segélyével hazai kikötőink forgalmát emeljük, az új helyzetben, amidőn ten­geri kikötővel nem rendelkezünk, nem forog fenn, de egyébként is az adott viszonyok között a ma­gyar kiviteli vagy behozatali forgalom a tenge­rentúli viszonylatokban csak elvétve szolgáltathat teljes hajórakományokat, melyeknek közvetítésére a szabadhajózás alkalmas. Másfelől... változatla­nul fennáll az.on közgazdasági érdekünk, hogy abban a nagyarányú forgalomban, mely a szabad tengeri közlekedés fontos viszonylataiban lebo­nyolításra kerül, a magyar hajózás is részt­vehessen, és ez egyúttal lehetővé teszi, hogy a ko­rábbi tengerhajózásunk megszűntével állás nélkül maradt tengeré szusztjeink és gépészeink legalább kis részben hivatásszerű foglalkozást találhassa­nak. A szabadhajózásnak reánk nézve lényeges 298

Next

/
Oldalképek
Tartalom