A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 127 - Dr. Mészáros Balázs: Hajózást érintő törvények a két világháború közötti Magyarországon 293

A harmadik mozzanat a MFTR megújhodásában azoknak a szerződéseknek revíziója volt, amelyek a magyar hajózást idegen hajóstársaságokkal együttműködő közösségekbe fogják. Elsősorban sikerült a szorosabb együttműködésben álló csoportban a MFTR bevétel részesedési kvótáját felemelni. Majd az összes dunai hajózási vállalatok között olyan megállapodások létesíttettek, melyek az összes tömeg- és darabáruforgalom megosztását tartalmazzák. Ezek az egyezmények a Dunán folyó szertelen és káros versenyt kiküszöbölik... Hasznos kiegészítést fognak nyerni azáltal, ha a vasúti és vízi verseny szabályozására az érdekelt vasutakkal folyó tárgyalások, amelyek, midőn a jelen ismertetés készült, folyamatban voltak, eredményre vezetnek. A szanálás befejeztével a magyar folyamhajózás új korszakot kezdett meg, s úgy belsőleg, mint nemzetközi viszonylatban megerősödve fontos nemzeti hivatásának szolid erkölcsi és anyagi felkészültséggelfog megfelelhetni. "

7 A szanálás pozitív hatásait erősítette az a körülmény is, hogy a válságos esztendők után az 1930-as évek közepétől a dunai hajózás újra fellendült. A délkelet-európai élelmiszereknek és nyersanyagoknak a háborúra készülő Németország részére történő szállítása megteremtette a várva várt konjunktúrát. A megnövekedett áruszállítási igények ösztönözték a hajópark további korszerűsítését, a motoros vontatóállomány növelését is (1. ábra). ** A belvízi hajózáshoz képest ugyanebben az időszakban - különösen az 1920-as években - a magyar tengerhajózás jelentősége elenyésző volt. Fiume, az egyetlen magyar tengeri kikötő elvesztésén túl a békeszerződés kötelezte Magyarországot, hogy valamennyi tengeri kereskedelmi hajóját átadja a győztes hatalmaknak, s csak a puszta jogot hagyta meg, hogy az ország saját lobogó alatt a továbbiakban is részt vehessen a tengerhajózásban. A kedvezőtlen körülmények ellenére is sor került néhány szórványos kísérletre a magyar tengerhajózás újraélesztésére - ilyen volt például az "Oceana" Tengerhajózási Rt. 1922-1927 közötti 7 Niki Béla: A magyar folyamhajózás múltja és mai helyzete. (Dr. Pártos Szilárd szerk.) Magyarország Közlekedésügye 1937. Bp., Pallas, 1937. 188-189. p. működése - ezek azonban nem jártak megfelelő eredménnyel. Ezért a tengerhajózás egészen azl920-as évek végéig az állami közlekedéspolitika horizontjának perifériájára szorult. A világháború után az országgyűlés által megalkotott első tengerhajózást érintő törvény a szabadhajózást űző magyar tengerhajózási vállalatoknak állami kedvezményekben való részesítéséről szóló 1929: /. te. volt. A törvényt benyújtó kereskedelemügyi miniszter indoklásában olvashatjuk a következőket: "...A magyar tengeri szabadhajózás azon kedvezmények hatása alatt, amelyek részére az 1907: VI. t.c-ben biztosíttattak, a háborút megelőző időben számottevő fejlődést ért el. A háború kitörésekor 35 gőzösünk...volt üzemben. A békeszerződés értelmében a magyar kereskedelmi tengerészet összes hajói a győztes államok hajóállományába mentek át vagy olyképpen, hogy a kikötőikben székelő tengerhajózási vállalatok is idegenekké váltak, vagy pedig - mint ez a Budapesten székelő vállalatok terhére történt - kénytelenek voltunk az illető hajókat állami intézkedéssel kisajátítani és azoknak tulajdonjogi okmányait a Jóvátételi Bizottságnak kiszolgáltatni. A fentebb idézett... t.c. a magyar szabadhajózás fejlődésének előmozdítására többrendbeli kedvezményeket nyújtott... A megváltozott viszonyok között nem érvényesülnek mindazon szempontok, amelyek ily többirányú s nagyobbmérvű állami támogatásnak a szabadhajózás érdekében való engedélyezésére szolgáltattak alapot. Az a közgazdasági érdekünk, hogy a szabadhajózás segélyével hazai kikötőink forgalmát emeljük, az új helyzetben, amidőn tengeri kikötővel nem rendelkezünk, nem forog fenn, de egyébként is az adott viszonyok között a magyar kiviteli vagy behozatali forgalom a tengerentúli viszonylatokban csak elvétve szolgáltathat teljes hajórakományokat, melyeknek közvetítésére a szabadhajózás alkalmas. Másfelől... változatlanul fennáll az.on közgazdasági érdekünk, hogy abban a nagyarányú forgalomban, mely a szabad tengeri közlekedés fontos viszonylataiban lebonyolításra kerül, a magyar hajózás is résztvehessen, és ez egyúttal lehetővé teszi, hogy a korábbi tengerhajózásunk megszűntével állás nélkül maradt tengeré szusztjeink és gépészeink legalább kis részben hivatásszerű foglalkozást találhassanak. A szabadhajózásnak reánk nézve lényeges 298