A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)
II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 127 - Dr. Eperjesi László: Magyarország nemzetközi légügyi kapcsolatai 1920-1938 között 261
létrejöttét a kisantant országokkal, a Maiért repülőgép parkjának elégtelensége, a pénzhiány rejlett. A Honvédelmi Minisztérium ellenzett minden olyan légvonal megállapodást, amelyet a két ország közötti viszonosság alapján biztosított ellenvonalát a Maiért repülőgépek hiánya következtében nem tudott volna üzemeltetni. A VarsóBudapest légivonal létesítésében különösen érdekelt lengyel kormány ezért 1937-ben felajánlotta a magyar kormánynak, hogy a Maiért helyett és nevében lengyel repülőgépek üzemeljenek Budapest és Varsó között. A holland és csehszlovák diplomácia nyomására a magyar kormány engedett: „...//. M. hozzájárul ahhoz, hogy a Budapest-Wien-Prágai vonalon engedélyezzük a csehszlovák vállalat repülését, függetlenül attól, hogy a varsói vonal tekintetében bizXos ígéretünk lenne, mert csehszlovák részről leszállás nélküli ellenvonalat kérnek. " 7 A Ceskoslovenska Letecka Spolecnost légitársaság 1937. augusztus 3-án indíthatta először a Rotterdam-Prága-Bécs-Budapest járatát. 1937. decemberében Budapesten folytatódtak a magyar-csehszlovák légiforgalmi tárgyalások. Csehszlovákia a Budapest-Krakkó-Varsó vonal engedélyezéséért cserébe „...a Prága-Bucuresti vonal kérése mellett a Budapest-Belgrád-i vonalat állította előtérbe, mint olyant, amire a hollandokkal együtt feltétlenül szükségük van. " A magyar-jugoszláv légiforgalmi kapcsolatok rendezetlensége és a Maiért repülőgép hiánya miatt ("nem lévén gépünk, ...minden reciprocitás csak papíron van") a Honvédelmi miniszter és a vezérkari főnök ellenezte engedély adását a csehszlovák légitársaság részére a Budapest-Belgrád vonalon. A tárgyalásokon kompromisszum született. „...Magyar részről a Budapest-Bécs-PrágaRotterdam vonal magyar szakaszára hozzájárulásunkat megadjuk és a csehszlovák vállalat engedélyokiratát meghosszabbítjuk, ha a cseh kormány a magyar vállalatnak ugyanazon feltétel mellett a vonal csehszlovák szakaszára az engedélyt megadja... A Budapest-Krakko-Varsó vonalért a Prága-Kolozsvár vonalat adjuk... 14 Ez a megállapodás került a két kormány közötti nyílt jegyzékváltásba és az 1937. december 15-én kiadott sajtókommünikébe. Bizalmas jegyzékben rögzítették, hogy a Budapest-Prága járat üzemeltetése magyar részről repülőgép hiány miatt „...nem lévén időszerű, kérjük azt további tárgyalások számára fenntartani." 75 A bizalmas jegyzékben a csehszlovák kormány ugyanakkor kijelentette, hogy a Budapest-Varsó-i vonal üzembehelyezésétől számított három éven belül Magyarország területe felett a nyílt jegyzékben említett légi vonalat, amelyet a budapest-varsói vonalért a viszonosság alapján kap, nem óhajtja üzembehelyezni. „...A két kormány megállapodik abban, hogy amidőn a cseh kormány a vonalat üzembe óhajtja helyezni, a két állam megbízottai a két vonal tényleges értékét újabb tárgyalásokon fogják tisztázni. " 76 „...Ezen megállapodás alapján lehetővé fog válni az addig teljesen hiányzó északi összeköttetés megteremtése és magyar gépek Budapest és Varsó közt nemcsak közvetlen légi összeköttetést fognak létesíteni, hanem a forgalomnak a már meglevő vonalakba való bekapcsolása által Budapest a balti államokból vagy Finnországból rövid néhány óra alatt kényelmesen elérhetővé fog válni" - írta a tárgyalásokról kiadott sajtókommüniké. 77 A magyar-csehszlovák légiforgalmi tárgyalások eredményei azonban Romániától is függtek, a Prága-Kolozsvár légijárat létesítéséhez a román kormány hozzájárulása is szükséges volt. A magyar-román légiforgalmi tárgyalások 1937. december 13-án kezdődtek Budapesten. A magyar és román küldöttség december 17-én megállapodás tervezetet és jegyzőkönyvet írt alá, amelyben Románia megadta a magyar légiforgalmi vállalat részére a Budapest-Arad-Bukarest vonalon Románia területe feletti repülésre szóló engedélyt, Magyarország pedig ugyanezen útvonalon a román vállalat részére engedélyezte a Magyarország területe feletti repülést. „...A megállapodástervezethez tartozik egy részünkre igen fontos bizalmas levélváltás, amely szerint Románia nem fog akadályt gördíteni az elé, hopgy a Magyar Légiforgalmi Vállalat mindaddig amíg elég géppel nem rendelkezik, meghatározott időre kölcsön gépeket vehessen igénybe a Budapest-Arad-Bukarest repülésére." 1938.március 1. és 9. között Bukarestben újabb román-magyar légügyi tárgyalásokra került sor. „...A múlt év decemberében tartott magyarcsehszlovák légügyi tárgyalások nem vezettek 280