A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 127 - Dr. Eperjesi László: Magyarország nemzetközi légügyi kapcsolatai 1920-1938 között 261

aligazgató és Winchkler István külügyminisztériumi osztály tanácsos) azt a tárgyalási utasítást kapta a kormánytól, hogy Magyarországnak a CINA-ba történő belépésének két elengedhetetlen feltétele van: a magyar rendőrség rendelkezhessen repülőgépekkel és a légi sport állami támogatásának megengedése Magyarország számára. „...Ezen két kérdés azonban tárgyalás alá sem vétetett, mert a CINA konpetenciáján messze kívül estek. Annak konpetenciája nagyon szűkre szabott s tisztán és kizárólag a légiforgalmi politikára és ide tartozó szakkérdésekre korlátozódott... Még a légi katonai kérdésekkel vagy a külpolitikával a legcsekélyebb érintkezésben álló üggyel sem kívántakfoglalkozni. "

56 A magyar delegáció jelentésében Németország magatartásának követését javasolja a kormánynak: ha Németország belép a CINA-ba, akkor Magyarországnak is hasznos lehet a belépés, „...ha azonban nem lépünk be, Németország ellenben igen, akkor jelentéktelen légterünkre való tekintettel semmibe fognak minket venni és a Németországnak adandó előnyökből is kiesünk." Szentkeresztessy felhívja a kormány figyelmét, hogy információi szerint a németek inkább a Nagykövetek Tanácsával tárgyalnak kulisszák mögött a katonai légügyi kérdésekről, mint a Népszövetséggel vagy a CIN A-val, mert e két szervezettől eredményt nem várnak.

57 A magyar légügyi diplomácia Németország légügyi külpolitikához igazodott, ezt Bud János kereskedelemügyi miniszter nyíltan kimondja az 1932. július 5-én Rómában megkötött magyarolasz légiforgalmi egyezményt tartalmazó törvényjavaslat miniszteri indoklásában, amely a magyar kormánynak a légi közlekedéssel kapcsolatos politikájának részbeni kifejtését is tartalmazza. „...Az aviatika példátlan fejlődése a légijármüvet ma már az egyik legjelentősebb közlekedési eszközzé tette. Egész. Európát a rendszeres légi közlekedési vonalak sűrű hálózata fonja be s a sportrepülés és a légiturisztika is mind hatalmasabb arányokban bontakozik ki. Hazánknak igen nagy érdeke, hogy központi fekvésének előnyeit teljes mértékben kihasználva az európai légiforgalom fontos csomópontjává váljék. Annak azonban, hogy ez bekövetkezzék előfeltétele, hogy légjogi helyzetünk a többi európai állammal szemben intézményesen rendeztessék... Hazánk eddig csak a szomszédos Ausztriával kötött légiforgalmi egyezményt..., melyben a magánrepülés állambiztonsági szempontból még külön engedély beszerzéséhez van kötve. Ettől a kikötéstől azonban, mely a CINA tagállamaival való egyezmények kötését akadályozta, a kormány eltekintett, mert a pontos útvonalhoz és megfelelő feltételekhez köthető, technikailag fejlettebb légi közlekedés ma már enélkül is könnyebben ellenőrizhető. Ezért a kormány tervbe vette, hogy Németország példájára, jelentősebb légi közlekedéssel bíró a saját légiforgalmunk szempontjából számításba jövő európai államokkal mi is egyezményeket kössünk. Ebből a szempontból igen nagy jelentősséggel bír az Olaszországgal megkötött ... egyezmény, mert ez. - kapcsolatban a Lengyelországgal megkötött s a közeljövőben ugyancsak becikkelyezésre kerülő légiforgalmi egyezménnyel - Magyarország fölé fogja az. északkelet-délnyugat felé transzkontinentális légiforgalmat terelni. "

58 A magyar-olasz légiforgalmi egyezmény megkötését megelőzte a magyar-lengyel légiforgalmi egyezmény aláírása 1931. november 18-án Budapesten,

59 de a kereskedelemügyi miniszter csak 1933. december 5-én nyújtotta be az országgyűlésnek az erről szóló törvényjavaslatot. A képviselőház 1934. január 25-én targyalta és január 26-án iktatta törvénybe. (1934. VI. t.-c) A magyar-olasz légiforgalmi egyezményről szóló törvényjavaslatot 1933. június 22-én nyújtotta be a parlamentnek a kereskedelemügyi miniszter. A képviselőházi tárgyalása 1933. június 29-én volt, és 1933. július 4-én cikkelyezték be. (1933. XXV. t.-c.) 1933. január 13-án Budapesten került sor a magyar-német légiforgalmi egyezmény megkötésére. Az erről szóló törvényjavaslatot 1933. december 5-én nyújtotta be a kereskedelemügyi miniszter, az országgyűlés 1934. január 25-én tárgyalta és január 26-án iktatta törvénybe (1934. VII. t.-c). A harmincas években Magyarország által kötött kétoldalú nemzetközi légiforgalmi egyezmények szövege és rendelkezései kisebb eltérésekkel azonosak voltak, és megfeleltek a nemzetközi joggyakorlatban kialakult előírásoknak s szokásoknak. „Úgy hazánk, mint Németország általában átveszi egyezményeiben a CINA-nak azokat a rendelkezéseit, amelyek álláspontunknak megfelelnek 277