A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 127 - Szabó László: Fejezetek a magyarországi közúti hídépítés történetéből a Közlekedési Múzeumban őrzött dokumentumok tükrében 237

7. ábra A sárospataki Bodrog híd Gerber-rendszerű vashídja Magyarország legnagyobb nyílású, monolit vasbeton ívhídja a 6. sz. főközlekedési út korszerűstésekor, 1950-53 között épült varasdi völgyhíd. A híd nyílása 98,0 m, a szerkezet teljes hossza 169,8 m. A lapokra támaszkodó ív-párhoz aszimmetrikus, többtámaszú vasbeton szerkezetek csatlakoznak. A tetőpont magassága a terepszinttől 30,0 m. A híd terveit Bölcskei Elemér vezetésével a MÉLYÉPTERV irodája készítette. A kivitelezést a Hídépítő Vállalat végezte. Az ívek zsaluzatát emeletes állvány támasztotta alá. Az alsó szint andráskeresztekkel és egy rácsos szerelőszinttel összefogott faállvány. A szerelőszinten állt a legyezőszerűen elhelyezett csavarorsós dúcrendszer, a pontos ívalak beállításához. A frissbetont kábeldaru, illetve felvonó szállította. Feszített vasbeton műtárgyak Nagyobb nyílások áthidalására a vasbeton gerenda- és lemezszerkezetek csak a feszítés megjelenése óta alkalmazhatók gazdaságosan. Az üzemben előregyártott feszített gerendák alkalmazásának a szállítási és a munkahelyi emelési nehézségek szabnak korlátot. A feszítési és a szerelési technológiák átvételével, adaptálásával, hazai fejlesztésével ezek a technológiai határok kitolhatok. A munkahelyen előregyártott elemekből szabadon szerelt, utófeszített szerkezetek sorában a legelső műtárgy a Kunszentmártonban 1971 -75-ben épült Hármas-Körös híd volt. Építésére a régi közúti és a vasúti híd között félúton került sor, így - egy korrekció beépítésével - arra is mód nyílt, hogy az átmenő forgalom elkerülje a települést. A háromnyílású híd beosztása: 37,25+72,0+37,55 m, ehhez csatlakozik a háromnyílású, ártéri szerkezet. Alapozása a bal parton süllyesztett szekrény, a jobb parton Larssen-pallóval körülzárt munkatérben készült síkalap. A munkatéren előregyártott elemeket portál daruval, majd a bal parton trélerrel, a jobb partra pontonra helyezve mozgatták. A pillérekre épített és ideiglenesen kitámasztott indítózömökhöz, majd folyamatosan egymáshoz ragasztással és feszítőkábelekkel kapcsolódtak az elemek. A meder közepén, a zárőzöm helyszíni betonozással készült. Az elkészült 2 db párhuzamos szekrénysort monolit pályalemez-szakasz köti össze. A híd terveit Reviczky János és Wellner Péter készítette. A generálkivitelező a Hídépítő Vállalat, az építésvezető Vörös József volt. Ugyanezzel a technológiával készült Köröstarcsán, 1975-77 között, a háromnyílású vasszerkezet helyébe épült híd, valamint a körösladányi híd (1978-1979), s utóbb a dobozi is, amely egy négynyílású vashíd mellé épült 1979 és 1982 között. Ez utóbbinak nyílásbeosztása: 41,2+85,8+41,2+32,8 +32,8 m. A békési Kettős-Körös híd zárta a sort: 1985-ben adták át a forgalomnak. 259