A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)
II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 127 - Szabó László: Fejezetek a magyarországi közúti hídépítés történetéből a Közlekedési Múzeumban őrzött dokumentumok tükrében 237
4. ábra Az Esztergom-párkányi Mária Valéria híd Az 1885. évi XXI. és az 1893. évi XIV. törvénycikk értelmében nemzetközi pályázatot írtak ki a két első helyen álló híd tervezésére. A Kereskedelemügyi Minisztérium előírta a hidak tengelyeinek irányát, a hajózás érdekében biztosítandó szabad magasságot, a szerkezetek minimális keresztmetszeti méreteit. A kiírás kívánatosnak tartotta az egynyílású szerkezetet, megengedte azonban a "...lánchídhoz aránylagos beosztású" háromnyílású elrendezést is. A pályázat határidejéül 1894 január 31-ét tűzték ki. A legjobbnak ítélt "abszolút becsű" pályaművet 30 000, a második helyezettet 20 000 koronával kívánták díjazni. A miniszter kitűzött egy 10 000 koronás különdíjat is, valamint fenntartotta a jogot bármelyik pályamű megvásárlására 5 000 koronáért. A kiírással egyidőben a Fővárosi Közmunkák tanácsa vegyes bizottságot hozott létre a tervezett hidakkal kapcsolatos "szabályozási" (városrendezési) kérdések kezelésére. A bíráló bizottság vezetőjéül Kherndl Antal professzort kérték fel. A pályázatra igen gazdag anyag érkezett. A bírálóbizottság az első díjat a "Magyarország nem volt, de lesz." jeligéjű műnek ítélte (pályázók: Eisenlohr és Weigle stuttgarti építészek, valamint Kübler Gyula, az esslingeni gépgyár főmérnöke). A terv az Eskü-téri hídra készült. A második díjat az 50-es számú, "Duna" jeligéjű, a Fővám téri szerkezetre készített pályázat kapta (tervezők: Feketeházy János, a MÁV nyűg. főmérnöke és Nagy Virgil építész). A különdíjat harmadik helyezésként adták ki az 55-ös számú, "Jó szerencsét" jeligéjű műnek (Fővám-téri híd, tervezője Totth Róbert, benyújtói: Gregersen G. és Fiai, valamint Schmal H. műépítész). A díjazott munkákon kívül a miniszter megvásárolt további négy pályatervet, közöttük a "Jó szerencsét" jeligéjű Eskü-téri tervet. Benyújtója a M. kir. Államvasutak Igazgatósága, valamint Cathry Szaléz és Fia. Tervezője Seefehlner Gyula és Schikedanz Albert építész. A Fővám-téri - Ferencz József - Szabadság híd Az ország az, 1890-es években az ezredéves ünnepségek lázában égett. Sajnos azonban a terve249