A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 127 - Szabó László: Fejezetek a magyarországi közúti hídépítés történetéből a Közlekedési Múzeumban őrzött dokumentumok tükrében 237

A terveket - az előzetes vizsgálatok után Dr. Mihailich Győző készítette. A szerkezetgyártást és a kivitelezést a MÁVAG, a Zsigmondy Rt., Széchy Endre vállalata, a Fábián, Somogyi és György cég, Kolbányi és Pákozdy, valamint Zoller és Zatourek végezték. Az ostrom idején a Margit hidat is utolérte végzete. 1944 november 4-én máig is tisztázatlan körülmények között a már aláaknázott híd bal parti első medemyílása alatt fölrobbant a töltet. A lezuhanó vasszerkezet meglökte az első pillért, amitől a második nyílás is a Dunába rogyott. A pusztulás ily módon jutott el a szigeti pillérig aminek nagyobb tömege megállította a folyamatot. A híd budai medernyílásainak - most már tudatos - robbantására 1945 január 18-án került sor. A szigeti szárnyhíd elpusztítása nem sikerült. A Dunába szakadt hidakkal együtt az azokra felfüggesztett közművek is elpusztultak. A város víz-, gáz-, és energia-ellátása érdekében az összeköttetést azonnal meg kellett teremteni. Ezért először a Horthy Miklós híd roncsain, majd a Margit híd álló pillérein, később pedig az Északi vasúti híd pillérein épült fel a közműveket hordozó kábelhíd. Terveit Dr. Palotás László készítette és a kivitelezést is ő irányította. A közúti forgalom számára még az ostrom utolsó napjaiban cölöphíd készült a szigeten át, a császár fürdő magasságában. Ezt a 6 m széles pályájú hidat még 1946 telén elsodorta a jégzajlás. Pótlására a Minisztérium Hídosztálya pontonhidat vert. Ezt 1946 május 12-én állították forgalomba. A mindössze 2,2 m pályaszélességű hidat Nagy István és Malomsoky József vállalkozók építették. Az irányítást és a műszaki ellenőrzést Kertész Zoltán, Hargitai Jenő és Juhász János végezték. A Manci-híd az újjáépítés befejezéséig szolgált. A megmaradt szerkezetek vizsgálatakor kiderült, hogy a pesti oldalon az első pillér súlyosan megrongálódott: falazata elmozdult, magjában üregek alakultak ki. Felmerült az a lehetőség, hogy vasbeton szerkezetként épüljön újjá a híd. Dr. Széchy Károly javaslatára mégis az eredeti szerkezet kismértékben módosított és javított változatát építették meg. Az íveket fél hosszúságban gyártva, úszódaruval emelték a helyükre. Az elemek összeszegecselését segédállványokon végezték. E munkából minden hídépítéssel foglalkozó vállalat és vállalkozó kivette részét: így a MÁVAG mellett dolgozott a Ganz és Társa Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár Híd-gyáregysége, a Mélyépítő és Mélyfúró Nemzeti Vállalat, a Stieber Építő és Ipari Rt., A tervezés és az építés vezetése Ormás Emil, Vénetianer László, PappJános, Kováts Oszkár, Hilvert Elek, Krempels Béla, Dr. Széchy Károly, Zimányi István, Ullrich Zoltán és Dr. Palotás László nevét dicséri. A közúti villamos új pályaszerkezetét az ugyancsak kiváló professzor Jáky József tervezte. A jól ismert szakemberek felsorolásával tisztelegjen az utókor a munkában részt vett névtelenek emléke előtt is ... A párizsi Thabard által készített szobrok teljes felújítására, sajnos, azóta sem kerülhetett sor. Ugyanígy a hidat megvilágító eredeti kandeláberek sem épültek újjá a mai napig. A híd első átfogóbb felújítására 1978-ban került sor. A következőre talán 1999 év folyamán... 1978-79 folyamán sor kerülhetett a vasbeton pályalemez és az aszfaltburkolat javítására. A fésűs dilatációs szerkezetet Maurer típusúra cserélték. A pesti és a budai rakparti áthidalás erősen elhasználódott és az alatta vezető út bővítése előtt akadályt jelentő geometriájú acélszerkezetet elbontották és a helyébe vasbeton felszerkezet épült. Az eredeti felszerkezetből - a Ganz Rt.-nek köszönhetően - őriz l-l darabot a Kiskőrösi Szakgyűjtemény és a Közlekedési Múzeum. A felújítás terveit a FŐMTERV készítette. A munka fővállalkozója a Hídépítő Vállalat volt. Alvállalkozóként a Ganz MÁVAG, az Aszfaltútépítő Vállalat, a Betonútépítő Vállalat, a Közúti gépellátó Vállalat, a Kőfaragó és ÉpületszobrászIpari Vállalat végezték a legfontosabb munkákat. Az Erzsébet-híd Komáromban A Vág dunai torkolatának környéke a korai bronzkor óta bizonyíthatóan lakott terület. A kelta települések helyén római város és erődrendszer épült. A Kr. u. 568-tól betelepült avarok a jól védhető bal parton katonai, fejedelmi központot alakítottak ki. A honfoglalást követően a torkolat környéke részben a királyi udvaré lett, majd a vármegye központjává vált. A várbirtok és a hozzá tartozó 247