A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 127 - Szabó László: Fejezetek a magyarországi közúti hídépítés történetéből a Közlekedési Múzeumban őrzött dokumentumok tükrében 237

A török kiűzése után kapacitásuk miatt inkább élő múzeumoknak tekinthetők (Lábra). A hajóhíd 1684-ben megsérül; majd 1686-ban a török fbigyújtotta. Ettől kezdve 1767-ig repülőhíd szolgált a két város között. A polgári élet visszarendeződése, a gazdaság föllendülése szükségessé tette, hogy visszaállítsák a repülőhídnál összehasonlíthatatlanul nagyobb átbocsátó képességű hajóhidat. Hosszú előkészületek után erre 1767ben került sor, először a Rudas fürdő magasságában, végül a Nagyhíd (ma Deák Ferenc) utcánál. A század végén felmerült egy újabb hajóhíd építése. Erre azonban a magas költségek miatt nem kerülhetett sor. Az 1790-ben Budára összehívott országgyűlés idejére a hajóhídtól 300 öl távolságban, északra egy repülőhidat telepítettek a rendkívüli forgalom szolgálatára. Ennek rajza az Országos Levéltárban fellelhető. A hajóhidak klasszikus korszaka a 18. századdal letűnik. A különféle úszó szerkezetek átadták helyüket az állandó rudaknak. Természetesen kényszerhelyzetben ismét sor kerül alkalmazásukra, a közlekedés mai igényeit azonban már nem képesek kielégíteni; így erősen korlátozott A vasszerkezetek fénykora A "kisüzemi" vasgyártás és a cementgyártás már a honfoglalás előtt ismert volt a Kárpát medence területén. A kiskemencékben faszéntűzön gyártott kovácsolható vas már a római korban fontos eszköz-alapanyag és kereskedelmi cikk volt. A "hidraulikus mész" ,azaz a románcement ismerete tette lehetővé az állandó, kőszerkezetű hidak, a vízvezetékek, egyes kommunális építmények maradandó (egyes esetekben ma is létező) építését. Árpád-házi királyaink külföldről (Flandriából, Stájerországból) hívtak szakembereket a vasgyártáshoz. A göllnitzi kohóban vízierő hajtotta a fúvót. A Kárpátok belső peremén fekvő és a belső vasérc előfordulások - sok helyen más ércek közelében a napóleoni háborúk idejére jórészt ismertté váltak. E korban a legfontosabb felhasználó a fegyvergyártás volt. 1. ábra Hajóhíd Magyar-Kanizsán (Bács-Bodrog vármegye) 241