A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 127 - Hídvégi János: 100 éves a magyar dízelmotor 175

Carnot körfolyamatot kívánta megvalósítani, melynek az összes körfolyamat közül legnagyobb a hatásfoka. Tüzelőanyagként őrölt szénport tervezett alkalmazni. Találmányát 1892 februárjában jelentette be szabadalomra. A berlini Császári Szabadalmi Hivataltól 1893 február 23-án 67 207 szám alatt megkapta a birodalmi szabadalmat, amelynek eredeti igénypontja a következőképpen szólt: "Üzemi eljárás belső égésű erőgépek számára, amelyet az jellemez, hogy egy munkadugattyú egy hengerben tiszta levegőt, vagy más közömbös gázt, oly mértékben sűrít össze, hogy az ilyen módon keletkező hőmérséklet jóval meghaladja a használandó tüzelőanyag gyulladáspontját, a tüzelőanyagot a holtponttól kezdve folyamatosan úgy adagolva, hogy a dugattyú elmozdulása és a sűrített levegőnek (vagy gáznak) ezzel létrehozott kiterjedése következtében az égés lényeges nyomás és hőmérsékletemelkedés nélkül történik, majd a tüzelőanyag adagolásának befejezése után végbemegy a munkahengerben lévő gáztömeg további kiterjedése." 2 Találmányának megvalósítása és fejlesztése céljából Diesel már a szabadalmaztatással egyidőben felvette a kapcsolatot az Augsburgi Gépgyárral (később MAN), a Kruppal és a Deutz Gázmotorgyárral. Míg az utóbbi képviselője Eugen hangén Diesel elképzelésének gyakorlati megvalósítását "kimondhatatlanul" nehéznek tartotta és az együttműködést először elutasította, addig az Augsburgiak és az esseni Krupp hajlandók voltak a költségek közös vállalása mellett az Augsburgi Gépgyár egyik műhelyében egy kísérleti motort előállítani. A motor rövid idő alatt elkészült, azonban csak akkor működött, ha "kívülről" hajtották. Nyilvánvalóvá vált , hogy a motor ebben a formájában nem ad le tényleges teljesítményt. A motor üzemanyagaként Diesel eredeti elképzelései szerint szénport alkalmaztak és azt a motor által hajtott, a hengertérnél nagyobb sűrítési nyomású sűrítővel juttatták a motorba. Diesel még az első szabadalom benyújtásának évében újabb szabadalmat jelentett be, amelyben már kidolgozta a folyékony üzemanyag égőtérbe 2 Autó-Motor 1958. 7. 8p. juttatásának, porlasztásának elvét is. E két szabadalom képezte a későbbiekben a klasszikus dízelmotor alapját. A kísérletek 1897 februárjára jutottak el odáig, hogy a motor hivatalos átvételét bejelentették. Az átvételt február 17-én a müncheni főiskola tanára Morítz Sröter professzor végezte. A motor 154/min fordulatszámnál 13,23 kW (18 LE) teljesítményt adott le, 238 g/LEó fogyasztás és 26,2 %-os összhatásfok mellett. Igen nagy jelentősége volt annak, hogy a fajlagos üzemanyagfelhasználás teljes terheléses üzemmódban csak kismértékben emelkedett a részterheléses üzemmódhoz viszonyítva. ( /. ábra) l.ábra 1897 február 17-én bemutatott, 154/min fordulatszámnál 13,32 kW -ot (18 LE-t) teljesítő dízelmotor A Mérnök és Építész Egylet Közlönyében 1898-ban Bánki Donát részletesen foglakozott a dízelmotorral: "...Rudolf Diesel új motorja olyan nagy érdeklődést, szenzációt keltett, amilyen ilyen találmányok iránt csak ritkán tapasztalható. 177