A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 127 - Bálint Sándor. Győr és környékének autóbusz-közlekedése 1925-1950 között 151

kérésére nyitott tetővel járta a balatoni, a soproni, a burgenlandi, a budapesti utakat. A két elegáns bőrüléses autóbusz láttán mind a helyi, mind a helyközi utasok hasonló kocsikat követeltek, a faléc ülésű, lassú járműveket selejteztetni akarták. Főleg a bácsaiak reklamáltak, mert előfordult, hogy az autóbuszt tolni kellett, másként nem indult be. Kicsinek, szűknek, gyengének tartották. 1932 októberében, a válság mélypontján a kereskedelemügyi miniszter csökkentette a vármegye közúti személyzet létszámát. Győr-MosonPozsony ideiglenesen egyesített vármegyében az útbiztosok számát 6, az útkaparókét 65 főben állapította meg. A létszám felülieket el kellett bocsájtani. Az utak ellenőrzése, kijavítása is leromlott, de még a bécsi országúté is, minőségével egyébként sok baj volt. 1933-ban a Győrből induló autóbuszok kihasználtsága a felére csökkent. A városi járatokon szintén megszűnt a zsúfoltság. Az autóbuszüzem a városi tarifát csökkentette, a 40 filléres vonaljegyeket 30-ra vitte le, a 10 darabos vonaljegy-füzetek árát 3,2 pengőről 2,4 pengőre mérsékelte, és 50 filléres menettérti jegyeket rendszeresített. Az új tarifák május 1-től léptek érvénybe. Júniusban a bérletek is olcsóbbak lettek, átlag 20 százalékkal. Ugyanakkor a C vonalán a járatokat ritkította. Május 24-én bejelentette, hogy útépítés miatt a győr-nagybajcsi vonalán szünetelteti szolgáltatását. Inkei László a műhelyek igazgatója a béreket 20 százalékkal csökkentette, de elbocsájtásokra nem került sor. A gazdasági bajok ellenére a megye területén újabb engedélyesek kértek és kaptak koncessziót autóbuszok üzemben tartására. Czetti József és Szakasits Gyula téti lakosok Győr-Ménfő-Nagyszentpál-Győrszemere-Tét napi két fordulóval, Tét-Nagymórichida heti egy fordulóval, GyőrCsanakfalu-Nagybarátfalu viszonylatban három fordulóval álltak az érintett községek rendelkezésére. A gyengélkedő Biczó vonalat Béke/yék átvették és autóbuszaikat már Gönyübe is járatták. E cég ebben az időben Győri Általános Közlekedési Vállalat Kft-re változtatta nevét. A főhatóság, merthogy az országban sok helyen szünetelt a helyközi autóbusz-közlekedés, elrendelte az engedélyek felülvizsgálatát a közlekedés, vagy a szüneteltetés igazolását. A győri vállalat is benyújtotta engedélyeit és az igazolásokat a minisztériumba, koncesszióit 1933. január 1-től 10 évre meghosszabbították. A közúti forgalom az egész országban visszaesett. Ez Győr-Moson-Pozsony ideiglenesen egyesített megyében, főleg székhelyén látszódott. Korábban 1925-töl motorizációja gyorsan fejlődött, a megyékben vezetőhelyre került, természetesen Pest-Pilis-Solt Kiskun vármegyét és a fővárost nem számítva. A szakemberek a visszaesést a benzinfogyasztás visszaesésével is mérték. A statisztikák szerint országosan 13,7 százalékkal, Budapesten 20 %-kal, Pécsett 3 %-kal, Veszprémben 13 %-kal, Zalaegerszegen 12 %-kal, Győrött 37 %-kal csökkent a benzinkutak forgalma.

7 Békefyék a bajokat az esetenkénti járataik szaporításával próbálták kivédeni. Bécsbe szinte hetenként vittek utasokat, oda-vissza 10 pengőért. Öt napos kirándulásokat is szerveztek az Alpokba, részvételi díját 98 pengőben hirdették meg. A gazdasági válság ellenére kocsijaik mindig megteltek. Olaszországi kirándulásaikat az Idegenforgalmi Hivatal közreműködésével bonyolították le. A nagy Rába-Krupp és a nyitható tetejű autóbuszok állandóan úton voltak, egy újabb kocsi megrendelését határozták el. A budapesti járataik bár nem voltak olcsók - 8 pengőt kértek egy-egy jegyért mégis megteltek, mert a fővárosból nem a legrövidebb úton jöttek ki, az utasok város nézésben is részesülhettek. A megye autóbuszai és azok üzemeltetői egyre nehezebben bírták a válságot. Szakasitsék az alispáni hivatalhoz fordultak és kérték a kövezetvámhátralékuk, mintegy 300 pengő, felére csökkentését, mert utasaik nincsenek, járataikat a legnagyobb erőfeszítésekkel sem tudják gazdaságossá tenni. A megye kisgyűlése a kérelmet megvitatta, s miután könyvelésüket ellenőrizte 150 P befizetését írta elő számukra. A többi fuvarozó hasonló gondokkal küszködött, a megye velük is méltányosan bánt. 1934 augusztusában az utasszám csökkenése miatt a Tét-Mórichida közti autóbusz-közlekedést, a GYSEV pedig októberben a Győr-Csorna-Kapuvári autóbuszjáratait ideiglenesen leállította. A megye valamennyi vállalata vergődött. A 7 A győri benzinforgalom óriási csökkenése. Győri Hírlap. 1933. június 4. 9.p. 162