A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 127 - Bálint Sándor. Győr és környékének autóbusz-közlekedése 1925-1950 között 151

Vadászlaktanya-Városháza-Ágyúgyári telep között szállította az utasokat. A cég szeptemberben beadvánnyal fordult a tanácshoz és kérte, hogy a hédervári kocsijait mentesítsék a közigazgatási határon a vám fizetése alól. Ez esetben a kereskedelemügyi miniszter kérte 10 filléres tarifával indítsa meg a forgalmat. A tanács elzárkózott a kérés teljesítésétől, mondván, az autóbuszok megindulásával mérséklődni fog a Győr-Hédervár közötti kocsiforgalom, vámbevétele, pedig csökken. A bevételre szüksége van a városnak. Békefy nem teljesítette a miniszter kérését. Október 4-én megérkezett az újabb autóbusz, amellyel dr. Csemez Béla főszolgabíró, Gröber Géza műszaki tanácsos, Kuster Tibor dr. rendőrkapitány és Békefy Elemér csipkegyári igazgató, a Star cég társtulajdonosa bejárta a hédervári vonalat. A menetrend szerinti forgalom 6.-án reggel indult meg napi három fordulóval. Békefyék Budapesten készült autóbuszokkal fuvaroztak, miközben a Magyar Waggon- és Gépgyárban már készültek társasgépkocsik. A posta például ezeket vásárolta és állította forgalomba. 1926 októberében a gyár meghívta a Star céget az új típusainak bemutatására. Ezek korszerűbbek voltak a Star kocsiknál 30,9-33,1 kW-os (42-55 LE) motorok hajtották, külsejükben is elegánsabbak voltak. Amikor Békefy kérelemmel fordult a városhoz, hogy a város három vonalán két-két autóbusz közlekedését engedélyezze, már szóba került, hogy áttérnek a Rába gyártmányok használatára. A tanács a kérelmet teljesítette. A városi autóbuszokat kedvelte a lakosság. Amerre jártak csökkent a bérkocsisok forgalma. November 4-én hat bérkocsi tulajdonos engedélyt kért a várostól két autóbusz forgalomba állítására. Újtemető-Ágyúgyár és Újváros-Ágyúgyár közötti vonalakra. Felterjesztésükben vázolták, forgalmuk egyre romlik, utasaik nincsenek, úgy vélik, hogy ha autóbuszokat járatnának jobban megélnének. A tanács műszaki osztálya kivizsgálta a körülményeket. Kiderült, a hat bérkocsi engedélyesnek csak az anyagi ereje van meg a két használt autóbusz vásárlásához, de garázsuk, szakembereik, stb. nincsenek. Erre való hivatkozással kérelmüket elutasították. Rehmann Ferenc sem járt jobban, aki Győr-Tét vonalon akart autóbusz-közlekedést bevezetni. Őt a kereskedelemügyi miniszter utasította el, mert a jelzett útvonalon nagy a vasúti forgalom, így autóbuszok járatására nincs szükség. 1926. őszén a város érdekes tervvel foglalkozott. Miután a város látta, hogy a Békejy-íé\e, vállalkozás nem ráfizetéses, a magyaróvári autóbuszok is nyereségesek, tárgyalni kezdett a céggel; részvénytársasággá óhajtotta az üzemet alakítani, úgy, hogy a részvények 52 százaléka a városé, 48 százaléka pedig Békejyéké lesz.

4 Eljutottak a szerződéskötésig, de máig sem ismert okok miatt e társulásra nem került sor. De valami mégis megváltozott. A Star autógarage és az Autóbuszvállalat egyesült. A Star cég 1926 végén Győr-Nagyigmánd, Győr-Kisbér, Győr-Gönyü vonalakra kért engedélyt. 1927. január 19.-én tárgyalta meg a kérést Maiéter Jenő a minisztérium képviselője, az érdekelt Győr- Komárom-Veszprém vármegyék érdekeltjeinek jelenlétében. A kérést egyhangúlag teljesíthetőnek tartották, csupán a gönyüi vonalról nem tárgyaltak, mert azon elvileg Biczó György engedélyes autóbusza közlekedett rendszertelenül. A Győr-Kisbér vonal 38 km, a nagyigmándi hossza 36 kilométer volt. Békefyék 3 autóbuszt rendeltek a Waggongyártól. Ezek áprilisban elkészültek és a koncessziók birtokában május 4-én megindultak a Győr-Táplány-Töltés-tava-Pér-Püspökalap-Mezőőrs-PerpátvaBörcsökháza-Aszár-Kisbér, valamint Győr-Purglytelep-Bárótag-Bönyrétalap-Bana-Bábolna-Nagyigmánd vonalon. A menetdíjak a következők voltak: 1-5 km 0,6 P 5-10 km 1,2 P 10-15 km 1,5 P 15-20 km 2,0 P 20-25 2,4 P 25-30 km 2,8 P 30-35 km 3,2 P 35-40 km 3,5 P A győri vasúti állomástól napi két-két fordulóval szolgálta a cég a vonalmenti települések közlekedését. A Star helyközi járatai postafor4 Győr megyei Levéltár. Győr sz. kir. város kgyj. 1927/251. 398-406.p. 155