A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)

I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 33 - Mészáros Mátyás: A Vasúti Rajztár gyűjteményei 83

irányelveket, illetve pontos, részletes utasításo­kat tudtunk adni. Ez a gyűjtés mintegy nyolc éven át tartott. A felszaporodott anyaghoz esetenként eredeti jegyzéket, illetve jegyzékrészt is találtunk, ami segítette az egyre bővülő anyagban az eligazo­dást. A megtalált jegyzékek erősen hiányosak vol­tak, sokszor csak egy-két lapot találtunk meg. Ezenkívül a rajzok egy része, illetve másodpél­dányai a nyilvántartásunk más területén is meg­találhatók voltak, esetleg már leltározva. így jutottunk arra a gondolatra, hogy a rajztömeget öt csoportra célszerű osztani. Ezek a követ­kezők: 1. csoport: MÁV régibb jellegű vasúti kocsik összeállítási rajzai, M=l:10 lépték - 1870 év, 2. csoport: MÁV kocsiösszeállítási tervek, M=l:20 lépték- 1890-1910, 3. csoport: MÁV kocsiösszeállítási tervek, M=1:10 lépték, 4. csoport: MÁV kocsijellegrajzok, M=l:50 lépték, 5. csoport: Egyéb kocsiösszeállítási tervek. Az első négy csoportba kizárólag MAV rajzo­kat soroltunk, ezek mintegy hetven év (1870­1940) kocsiösszeállítási terveit tartalmazzák. Az ötödik csoport - ez a legkisebb terjedelmű ­minden „nem MAV" kocsi összeállítási tervét tartalmazza. Természetesen a kocsikról ún. „ teljes " terv­dokumentáció is készült. A szóban forgó össze­állítási rajzok e dokumentációk alapján készül­tek, és azokat sokszorosítva, külön kezelték. Eddig elkészültünk, azaz leltároztuk és külön tartalomjegyzéket készítettünk az 1. és 2. cso­port anyagáról. A következőkben ezt a két csoportot, illetve ezekből egy-két rajzot szándékozunk bemutat­ni. A bemutatás természetesen csak szűk kere­tek között történhet, tehát nem adunk részletes „ műleírást", számozási rendszert stb. Az 1. csoport az 1868-ban megalakult Ma­gyar Államvasutak rendezési törekvését tükrö­zi. A rajzok M=l:10 léptékben készültek. Egy­egy kocsiról néhány rajz készült: oldalnézet, alaprajz, homloknézet és metszetek, de talál­tunk részletrajzokat is. A rajzok méretei kb. 90x50 cm, így körbevágva és összehajtva 40*50 cm méretű albumokba beköthetők. Az albumokban nincs tartalomjegyzék, de jó képet adnak az akkori kocsitípusokról. Azonban az általunk rendszerezett gyűjtemény jóval bővebb, pl. az albumban nincs a IV. osztályú kocsiról összeállítási rajz, nincsenek részletraj­zok stb. míg a gyűjteményünkben van. Visszatérve a rajzokra, a feliratok elég szűk­szavúak, a kocsikra vonatkozó műszaki adatok - súly, terhelés stb. - teljesen hiányoznak. Ál­talában a rajzon felül van a megnevezés, a bal felső sarokban a MAGYAR ÁLLAMVAS­UTAK, jobb felső sarokban a rajzszám, pl. N° 62. A dátum sem egyértelmű, hogy vajon a rajz készítésének, netalán a kocsi gyártásának idő­pontjáról van-e szó. A kocsi gyártási időpont­jára, továbbá a gyártóműre más adatokból kö­vetkeztethetünk. Más forrásból ismeretes, hogy a Magyar Ki­rályi Vasútépítészeti Igazgatóság dolgozta ki a beszerzendő járművek terveit. A Magyar Államvasutak, de jórészt a többi hazai vasutak is ezek szerint vagy ennek figyelembevételével szerezték be a kocsijaikat. Nagy a való­színűsége annak, hogy ezen rajzok egy részét, esetleg valamennyit a nevezett igazgatóság dol­gozta ki. Az 1. csoportban lényegében a következő kocsik összeállítási tervei szerepelnek: termes kocsi -, d t=4200 I/II. oszt. személykocsi dn, d t=3300 III. oszt. személykocsi dn, d t=3300 III. oszt. személykocsi dn, - t=4200 IV. oszt. személykocsi dn, d t=3300 kalauzkocsi dn, d t=3300 postakocsi -, d t=3300 fedett teherkocsi dn, - t=2900 (marhaszállító) fedett teherkocsi dn, d t=2900 lószállító kocsi dn, d t=2600 sertésszállító kocsi dn, d t=2900 szénkocsi - d t=2900 szálfaszállító kocsi - d t=2600 hóeke továbbá részlettervek, alváztervek, vonókészü­lék, ütközők, kerékpártervek stb. Megjegyzés: d=dörzsfékes, dn=dörzsfék nélküli, t=tengelytávolság, mm. A rajzok eredeti nagyságban való bemutatása 84

Next

/
Oldalképek
Tartalom