A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)
I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 33 - Dr. Molnár Erzsébet: A Közlekedési Múzeum története 1945-ig 35
zott, hogy ingó tárgyakra ezentúl nem, tűzkár és betörés ellen pedig már nem kötnek biztosítást. A megmaradó 2700 koronát gyűjteményfejlesztésre fordítják, és csak az épületet biztosítják. 19 A meglévő ügyiratok tanúsága szerint három alkalommal történt betörés a múzeumba. 1925 karácsonyán az épület hátsó frontja és a villamosvasúti sín közötti bekerített területen lévő aknából elvitték a vízmérő órát és a csatlakozó csövet. A nyomozás eredménytelen maradt. 1936-ban a könyvtár ablakán lévő vasrácsot 10 cm 2 terjedelemben kivágták, de hogy mit loptak el, arról nincs adat. 1938 januárjában a vízelvezető csatornák közül loptak el egyet, majd egy horganylemez csatornát. 20 A múzeum, pontosabban a fenntartó MÁV, túl magasnak tartotta a vízdíjat, ebben az ügyben számtalan levélváltás volt. Az állandó felszólítások ellenére sem rendezték a vízdíjat, azzal az indoklással, hogy közhasznú épületről van szó, nem lakásról, továbbá nem is egész évben használják. Ezért Banovits Kajetán a díj mérséklését kérte. (Az épületben két vizeshelyiség volt, egy „closet és egy kagylós vizelde".) 21 Telefon is működött az épületben, amely a „József telefonközpontra" volt kötve. De ennél is figyelemre méltóbb tény, hogy a múzeumőr, Wonnesch Miksa lakásán is működött telefon, hogy baj esetén értesíthető legyen. Később Orosz Bélánál is felszerelték a múzeum kérésére és költségére. A telefonszámlát is a múzeum fizette. 22 A múzeum őrzése nappal a személyzet feladata volt, általában hat szolga és négy tisztviselő tartózkodott az épületben állandó jelleggel. Időnként változott az arány, külön gépészt is alkalmaztak. Éjszaka senki sem tartózkodott az épületben, a múzeum őrzésére a vezetőség rendőrjárőr kiküldését kérte. 1904-ben Rudnai Béla főkapitányhoz intézett levelükben az eddigi II. osztályú rendőr helyett I. osztályú rendőr szolgálatát kérték, akinek fizetését a múzeum vállalta. Későbbiekben egész nap egy ül. és egy "KM A. 118/917 20 KM A. 5/926,48/936,9/938 21 KMA. 109/909,36/912 "KM A. 18/933,114/917 I. osztályú rendőr teljesített szolgálatot. Biztonsági intézkedés volt, hogy a bejárati kapuk egyik kulcsa a felvigyázónál, a másik a rendőrnél volt, így a kapukat csak együtt tudták kinyitni. 23 Még néhány érdekességnek számító momentumot szeretnék megemlíteni. A múzeum 12 db díszes, M.k.K.M. feliratú Bartelmus-féle köpőcsészét rendelt leemelhető födéllel, zománcozott bádogból, 36 koronáért. 24 Ez a korabeli szokásokkal függött össze: nyilvános helyen köpködtek az emberek, és úgy tűnik, ez a múzeumban nem volt tilos, mint például a villamoson. Ünnepeken, a király névnapján zászlót kellett kitenni az épületre, de időnként a múzeum megfeledkezhetett róla, mert felszólítások érkeztek a Terézvárosi Osztálymérnökségre ez ügyben. 1913-ban május elsejére 4 db vörös zászlót kapott a múzeum, amelyből a vihar kettőt elsodort. 25 1919-ben a Szociális Termelés Népbiztosságának 50. sz. rendelete szerint a nemzeti színű zászlókról a vörös sávot le kellett fejteni, a maradékot pedig beszolgáltatni. 26 Igen elmés szerkezetet alkalmaztak a látogatók számának mérésére. 1934-ben Jungfer Gyula cs. és kir. mű- és építőlakatos sárgaréz elzárókorlátot készített, számológépes forgóajtóval. Ára 650 pengő volt. 27 A KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM VÉGLEGESÍTÉSE TÁRGYÁBAN FOLYTATOTT VITÁK A véglegesítési vitát két körülmény tette indokolttá az 1910-es évek elején: az egyik ok a gyűjtemény gyors növekedése, a másik pedig az, hogy 1916-ban a terület bérleti joga lejárt. Már 1909-ben felmerült, hogy az épület alapterülete kevés az eredeti tárgyak kiállításához, és a használati jog kérdése is kétségessé vált. Zielinszky Szilárd műegyetemi tanár már ekkor javasolta, hogy a Műegyetemre kell szállítani a tárgyakat. A növekedésre példa, hogy a múzeum nyitása23 KM A. 13/904,52/904 24 KM A. 51/912 25 KM A. 24/913,232/912 26 KMA. 16/919 27 KM A. 69/934 40
