A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 97 - Barkóczi Jolán: A Magyar Középponti Vasút kisajátítási ügyei Pest megyében 269

sajátítási bíró által az ítéletben meghatározott összeg + ennek az ítélet és a végrehajtás közötti időre számított 6%-os kamata. 10. Néhány esetben még további, már a megyei hatáskörön túli fellebbezés is történt. Ettől a rendtől akkor tértek el, ha a földbirtokosnak és a vasúttársaságnak sikerült megegyeznie és szerződést kötnie. Erre nagybirtok esetében alig van példa, egyetlen kivétel az egri főkáptalan tulajdonában levő Monor volt. A pest-szolnoki vonal esetében a Vasúttársaság Pilis, Irsa, Alberti közbirtokosságával közvetlenül kötött szerződést. Pest-váci vonal A Magyar Középponti Vasút meghatalmazottja Ullmann Móric. Pest megyéhez 1844. július 15-én érkezett levelében közli, hogy az építkezés a legközelebbi napokban megkezdődik, és kéri, hogy a vármegye hozzon olyan rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik az építkezés akadálytalan lebonyolítását.

2 Pest megye 1844. szeptember 9-én tartott közgyűlésén hozták meg a 3733. sz. közgyűlési végzést. A vasútépítés kisajátítási ügyeinek intézésére bírónak a megye első alispánját, Dubraviczky Simont bízták meg, a pest-váci vonalba eső úrbéri földek pártfogó ügyésze Egressy Sámuel lett.

3 Dubraviczky Simon 1844. szeptember 25-én a vasútvonalba eső három uradalom birtokosának, gróf Nádasdy Paulay Ferenc váci püspöknek a váci uradalom, herceg Esterházy Leopoldinának, Grassalkovich Antal özvegyének a gödöllői és gróf Károlyi Istvánnak, a fóti uradalom urának küldött „Bírói kisajátítási levél "-ben a kisajátítási becsüt 1844. október 14-ére tűzte ki. Pest megyében a kisajátítási becsű 1844. október 14-én kezdődött meg, a Pest városát Pest megyétől elválasztó ároknál, a Károlyi grófok fóti uradalmához tartozó Palota községnél. Pest 2 A levelet idézi: Borosy 243. p. 3

A megyére vonatkozó vasúti kisajátítási ügyek levéltári forrása: Pest megyei Levéltár Vasúti Kisajátítási Bizottmány iratai. IV. 3. f. Az iratokat a két vonal (Pest-Vác, Pest-Debrecen) alapján rendszerezték, ezen belül községek szerint. Az egyes iratok külön jelzetet nem kaptak. A cikkben szereplő valamennyi levéltári forrás e fondban található. megyét a kisajátítási bíróság elnöke, Dubraviczky Simon alispán, Parniczky Ede főszolgabíró és Podluzsányi Károly esküdt, a vasúttársaságot Simon Flórent ügyvéd és segédje, Parányi István meghatalmazottak, a csak néhány napja Magyarországon tartózkodó Beyse Auguszt Vilmos igazgató,

4 Weis Antal és Waisinger József segédmérnök képviselte, és ott voltak a három uradalom és a községek képviselői is. A kisajátítási becsüről felvett Jegyzőkönyv tükrözi az eljárás később is mindig ilyen módon lejátszódó menetét: „ Mindenek előtte az uradalom képviselője és a részvényes társaság meghatalmazottja a vonalba eső földeket illetőleg a kárpótlási összegnek barátságos útoni megállapítására szólíttattak fel, ...ezen felszólításnak azonban sikere nem lön... nem maradván más hátra, mint törvényes becsű alkalmazása után bíróilag leendő meghatározása: ennélfogva a mindkét fél által választott... becsüsök mellé az eljáró bíróság részéről ötödiknek, ill. elnöknek a szintén jelen volt Steinbach Ferenc királyi tanácsos úr kerestetvén meg ...A helyszínen tett tapasztalás és a vállalkozó társaság részéről előmutatott tervek szerint a vaspálya vonalnak csak iránya és hosszúsága lenne kijelölve, szélessége azonban - igazgató Beyse Auguszt Vilmos úrnak előadása szerint - ezúttal meghatározható nem lehetne, ennek mekkoraságát a vonalban eső földek magasabb és alacsonyabb fekvése és egyéb az építés alkalmával kifejlendő helybeli körülmények feltételezvén, és így azt, hogy a vasút vonalból eső földekből... mennyi fog elszakíttatni, kiszámítani nem lehetvén, a vállalkozó társaság részére kisajátítandó holdanként becsüljék meg... A vállalkozó társaság meghatalmazottja a vonal által keresztül metszendő földekre nézve előleges becsű szerint esendő kisajátítási összegnek készpénzen és azonnali lefizetését ajánlván... a fóti uradalom jelenlevő képviselője követelésükre nézve a részvényes társaságban elegendő biztosítékot találván, azonnali *Beyse Auguszt Vilmos poroszországi hadmérnök. 1837ben kilépett a hadseregből. Belga, angol, francia és porosz vasút építkezésénél dolgozott. Magyarországra 1844 október első napjaiban érkezett, Myrbach Károlynak, a Magyar Középponti Vasút elnökének meghívására. Pogány: 68-69. p. 270