A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)

I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 33 - Szabó Attila: A Közlekedési Múzeum fotóarchívumi anyagának számítástechnikai feldolgozása 59

nagyíthatók, kivághatok. Mindezt anélkül lehet elvégezni, hogy az értékes, esetleg pótolhatatlan eredetit veszélyeztetnénk. A képek a melléjük rendelt szöveges információ alapján sorba rendezhetők, csoportosíthatók és nagyon gyorsan megtalálhatók, visszakereshetők. A képek forrása lehet videokamera, videofényképezőgép, videomagnetofon, scanner, bármely videojelforrás, vagy például egy számítógépes rajzprogram. A program a tárolási kapacitás optimális kihasználása érdekében különböző minőségű képek tárolására és visszakeresésére alkalmas: - 320

x 200 pont, 64 szürke árnyalat: durva rajzolatú, tónusos fényképek (pl. képeslap) tárolására alkalmas képformátum, max. tárolási igénye 64 kbájt. A képminőség megfelel egy jobb minőségű fekete-fehér újságban lehozott raszterkép minőségének. - 320x200 pont, 256 szín: ez a felbontás még mindig durva rajzolatot ad, azonban a 256 szín alkalmazása - amelyeket több mint 262 000 színt tartalmazó palettáról választunk ki - meglepően jó minőségű színes képet eredményez. A képminőség egy régebbi típusú színes kisképernyős televízió képminőségéhez hasonlítható. - 640^480 pont, 16 szürke árnyalat: ez az üzemmód jó minőségű fekete-fehér fényképek egy az egybeni visszaadására alkalmas. A tapasztalatok szerint részletdús műszaki rajzok, fekete-fehér ultrahangképek optimális tárolási módja. A tárolási igény a képtartalomtól függően 10 és 60 kbájt között változik. A képminőség megfelel egy jó minőségű fekete-fehér televízió által adott képnek vagy egy feketefehér fotónak. - 640x480 pont, 16 szín: gazdaságos, meglepően jó színhűségű tárolási mód. Tipikus alkalmazási területe lehet a színes nyomatú rajzos tárgyak megjelenítése, pl. képeslapok, ill. bélyegek. A színhűség azért nagyon jó, mert a színeket egy több mint 16 000 színt tartalmazó palettáról választja ki a kártya. - 640x480 pont, 256 szín: a legfinomabb rajzolatú, a műszaki lehetőségeken belül tökéletesen színhű ábrázolási mód. Minősége azonos vagy jobb, mint a jó minőségű korszerű színes televízióké. Sajnos, a jó minőséget az ugrásszerűen megnövekvő tárolási igénnyel 62 kell megfizetni. Egy ilyen kép tárigénye 50-150 kbájt között változhat. Az előzőekben megadott tárolási igények a kép információtartalmától (finom vagy sűrű rajzolat), a színek számától és a képernyő tényleges kihasználásától függenek, ezért a tényleges tárigény csak a kép elkészülte után derül ki. Az alkalmazott adatkompressziós technika önként vállalt korlátja a teljesen korrekt, az utolsó bitig azonos képvisszaállítás. Adatkompresszáló kártya alkalmazásával a tárolási igény drasztikusan csökkenthető, azonban alkalmazhatósága egy-egy tónus eltolása vagy „lenyelése" miatt kérdéses. A képek elkészítésére többféle üzemmód alakítható ki: - Műtermi üzem, ekkor a kamerát fotóállványra szerelve, optimális műtermi körülmények között készülnek a felvételek. - Hasonló a helyzet, ha egyéb videojelforrás áll rendelkezésre. Nagyon sok korszerű műszer szolgáltat ilyet. Ezek képe közvetlenül a számítógép memóriájába olvasható. Kiváló minőségben lehet így képeket készíteni minden mozdítható tárgyról. Ebben az esetben a képet nem videomagnón rögzítjük, hanem a rendszer rögtön a számítógépbe továbbítja azt. - Sétáló alkalmazás, amikor videokamerával a helyszínen képmagnóra rögzíthető a felvenni kívánt tárgy képe. A felvételek elkészülte után „műtermi" körülmények között most már a magnetofonról juttatható a kép a számítógép memóriájába. - A videofelvételek műtermi elkészítése esetén megfelel egy olcsóbb, ún. ipari kamera is, a sétáló alkalmazás esetén minimum S-VHS rendszert célszerű használni. Ez vonatkozik a videomagnóra is. Műszertechnika-akció eredményeként jutottunk egy 386-os AT-hez, s az ARIADNÉ, valamint a képfeldolgozást (digitalizálást) végző Super Via szoftver megismerése után megkezdődhetett az alaprendszer kiépítése. A cél olyan rendszer megalkotása volt, amely maximálisan képes a múzeumi-muzeológiai feldolgozások végzésére, emellett a lehető leggazdaságosabb, nem jár nagy veszteséggel a megjelenő fejlettebb hardvereszközökre való átállás (ha az anyagiak ezt lehetővé teszik), s eleget tesz az