A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)
I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 33 - Dr. Molnár Erzsébet: A Közlekedési Múzeum története 1945-ig 35
ban a Terézvárosi Osztálymérnökséghez forduljon a rendőrség. 71 A múzeum, látogatottságának fokozása érdekében az IBUSZ-hoz fordult, hogy az ún. „ Sighting car "-ok a múzeum felé is közlekedjenek és az idegenvezetők adjanak megfelelő tájékoztatást a kiállításokról. 72 Hasonló célból kérte a Mezőgazdasági Múzeum a Közlekedési Múzeum támogatását ahhoz, hogy a Fővárosi Tanács az Andrássy úton közlekedő autóbusz vonalát a Széchenyi fürdőig hosszabbítsa meg. Igen érdekes az indoklás egy része; Palkart Alajos a következőket írta: „.. .Mai korban, mikor a villamosvasút már régen túlhaladott közlekedési eszköz és teljesen modern, minden követelménynek megfelelő, könnyű, gyors, ruganyos és elegáns autóbusz a jelen és a közeli jövő ideális közlekedési eszköze... ". Ez 1927-ben történt. 73 A múzeum szűkebb értelemben vett küldetésén, célján túl más feladatokat is magára vállalt. Egyik kezdeményezője volt a nagycenki zarándoklatoknak, amellyel Széchenyi Istvánnak tisztelegtek. Samarjay Lajos nevéhez fűződik az utak szervezése, és ő volt az, aki a múzeumban a legnagyobb magyar portréját elkészíttette, valamint a hozzá kapcsolódó emlékek gyűjtését elkezdte. Születésének 150. évfordulójára országszerte ünnepségeket tartottak, a fő szervező a Nemzeti Múzeum volt. Érdekes, hogy a Közlekedési Múzeum ebben nem vett részt, hanem külön ünnepelt. Érthetetlen, miért nem vállalta a Széchenyi Emlékbizottságban sem a részvételt. 74 A múzeum életét jelentősen befolyásolták a háborúk. 1914 augusztusában általános mozgósítást rendeltek el, ez a személyzet egy részét is érintette. Az anyagi támogatás jelentősen megcsappant, a MAV elrendelte, hogy mind a köz-, mind a magánszükséglet terén a legnagyobb lemondás követelendő meg. Ekkor még folyt az épület átépítése, a tetőzet javítása is időszerű volt. Beszüntették a vásárlásokat is. A kiállításokat bezárták ellenséges merénylőktől tartva. 75 1919-ben a Vörös őrség teljesített szolgálatot 71 KM A. 78/910 72 KM A. 63/934 73 KM A. 37/927 74 KM A. 64/934, 67/937 75 KM A. 167/914 az épület körül, szálláshelyükről a múzeumnak kellett gondoskodni. Ebben az időszakban erős kritika érte a múzeum vezetését, mert szervezete nem felelt meg a kor szellemének. 76 A második világháború pusztításai voltak a legsúlyosabbak, a múzeum 1966-ig nem is működött, sőt további sorsa is kétségessé vált. 1943 decemberében a MA V Déli Üzletvezetősége a Kerepesi úti székház udvarán létesített légvédelmi óvóhelyet, ahová az olajfestményeket és egyéb műtárgyakat vitték. További óvóhelyek voltak még Alsó-Gödön, Nemeskéri Kiss Sándor birtokán, Martonvásáron és Pilisvörösváron. A repülőgépeket, a könnyebben mozgatható és szétszedhető tárgyakat tudták az óvóhelyekre menteni. 77 1944. április 6-án a városligeti Iparcsarnokban állomásozó katonai alakulat parancsnokát kérik, hogy katonai őrséggel felügyeljenek a múzeumra, míg saját őrséget nem állítanak ki. 1944. július 2-án érte az első bombatalálat a múzeumot. Fél tizenegykor egy 500 kg-os bomba hullott a hosszcsarnokra és 80 m 2 lyukat szakított a tetőzeten. Főként a hajózási rész sérült meg, a modellek, a fiumei dokk. A második támadás szeptember 17-én történt, még súlyosabb károkat okozott, elsősorban a Hermina úti részeken (11., 12., 13., 14. ábra). A lerombolt múzeumban fosztogattak, tüzet raktak, és még tovább romboltak. A kár Mináry József számításai szerint: Légitámadás 8 256 000 Pengő 78 Fosztogatás 180 000 Pengő 78 Harci cselekmény és orosz katonák rombolása 45 000 Pengő 78 Összesen 8 481 600 Pengő 1 * Végül még egy momentum arra, miként kellett újra és újra megküzdeni a múzeumnak a létezésééit. 1930 májusában a Kereskedelmi és Iparkamara szervezte a Budapesti Nemzetközi Vásárt, és a kereskedelemügyi miniszterhez fordult, hogy ürítsék ki a Közlekedési Múzeumot a vásár céljaira. Ezt korábban is megtette, de szerencsére elutasították, ám minden évben újra 76 KMA. 18/919,30/919 77 KM A. 55/943, 7/1944, Mináry József kézirata 78 Mináry Jó&ef'kézirata 54
