A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)

I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 33 - Dr. Molnár Erzsébet: A Közlekedési Múzeum története 1945-ig 35

részt. Még az igénye sem merült fel annak, hogy esetleg egy történészt meghívjanak A kor oktatási kultúrájából következően a műszaki értelmiség történeti ismerete nagyon magas volt. A múzeum szorosan kötődött a József Nádor Műegyetemhez, mind tematikailag, mind pedig személyileg. Kölcsönösen szakmai segítséget kaptak egymástól. Zielinszky Szilárd ténylegesen részt vett a múzeumi munkában. A nagy tekintélyű tudós a műszaki kultúra széles körű elterjesztését tűzte ki feladatául, de mindenekelőtt az oktatás elsődlegességét hangsúlyozta. A múzeum igazgatójával, Banovits Kajetánnal nagyon sokszor vitában állt egyéb kérdésekben is. Oktatási célból készítette el a múzeum azokat a biztosítóberendezéseket, maketteket, amelyeket végül a Műegyetem kapott meg, hiszen kifejezetten oktatási céllal készültek, igen magas összegért. A Műegyetemre kihelyezett tárgyak jelentős részét egyébként is a biztosítóberendezések alkották. A Műegyetemen állították ki a múzeum későbbi jelképét, a Derű mozdonymodellt is. A tulajdonjogot a múzeum fenntartotta és „A m. kir. Közlekedési Múzeum külön osztálya" néven szerepeltek a tárgyak. Megállapodás született arról is, hogy akkor tartanak nyitva a látogatók számára, amikor a városligeti múzeum zárva van.

63 Az egyetem először csak a tárolást akarta magára vállalni, az őrzést, gondozást, biztosítást már nem. Ezt a múzeum így nem vállalta, kivéve a biztosítás megkötését. Hosszú viták után végül az egyetem a biztosítást kivéve minden felelősséget elvállalt. 1910-ben született meg a konkrét megállapodás, amely szerint a Műegyetemre elhelyezett tárgyak továbbra is a Közlekedési Múzeum tulajdonai, azokat bármikor visszaviheti. A szállítás és a biztosítás a múzeumot terheli, bármikor ellenőrizheti a tárgyak állapotát, és rongálás esetén a Műegyetem köteles a kárt megtéríteni.

64 A látogatók ingyen tekinthették meg az ottani kiállításokat is. "Első alkalommal, 1910-ben 29 db tárgyat szállítottak át az egyetemre, majd fokozatosan bővítették. KM A. 45/910,59/910, 102/910,99/911, 15/927 M

KM A. 45/910 NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK A múzeum alapításától fogva építette és ápolta a nemzetközi kapcsolatokat, amelynek az idők folyamán többféle formája alakult ki. A múzeum alapításában, gyűjteményének fejlesztésében támaszkodott a külföldi múzeumok tapasztalataira, igaz, kifejezetten közlekedési múzeum nemigen volt, rendszerint az általános műszaki emlékek között helyezték el a közlekedési tárgyakat. A múzeum alapításakor minden jelentősebb hazai és külföldi múzeumnak megküldte azt az emlékiratot, amelyet Banovits Kajetán írt, és amelynek célja az volt, hogy a múzeumot bemutassa és felhívja rá a figyelmet. Az előzőekben szó esett a különböző világkiállításokról, amelyeken a múzeum tárgyai is szerepeltek, főként az alapítást követő években. Egy-egy minisztérium vagy vállalat volt a kiállító de mindig fel kellett tüntetni a tulajdonost, tehát a múzeum neve ismert lett számos országban. A mai napig példának tekintett, de a Közlekedési Múzeumnál későbbi alapítású Deutsches Museum a műszaki és ezen belül a közlekedési múzeumokat igyekezett egységbe fogni. Geduly Gyula örökös tagja volt ennek az intézménynek. 1937-től a múzeum is mint intézmény folyamodott a tagságért, és ehhez természetesen a MAV engedélye is kellett, lévén tagdíjat kértek, évi 20 márkát. Sajnos ez utóbbi fizetéséről olykor elfeledkezett a múzeum

65 (8. ábra). A legszorosabb együttműködés a bécsi Technikai Múzeummal volt, ahová tanulmányutakra mentek a múzeum munkatársai és évente szabadjegyet is kaptak 1944-ben a bécsi Verkehrsmuseummal vették fel a kapcsolatot de ennek konkrét tartalmáról nem tudunk.

66 A kapcsolatok legtöbbször a kiadványok cseréjét jelentették, ami többé-kevésbé rendszeres volt. Kapcsolatban álltak nürnbergi, müncheni, 65

KM A. 5/920, 16/938, 21/938, 71/938. 1926-ban a Deutsches Museum az Erzsébet-híd mintáját kérte véglegesen, hogy ezzel reprezentálják Magyarországot a kiállításon, de Geduly Gyula nem egyezett bele. KM A. 19/926 ^KM A. 68/920,41/944 49