A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)

III. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeiből 403 - Rövid tartalmi összefoglaló (német, angol, francia, orosz) 469

Beszámol a gyűjtemények gyarapodásáról, a látogatói létszám alakulásáról, a nemzetközi és hazai szervezetekben, egyesületekben végzett tevékenységről. Tájékoztatást ad a múzeum üzemviteléről, a létszám és bérgazdálkodás alakulásáról, valamint a műszaki munkáról, a beruházások és felújítások előrehaladásáról. Ismerteti a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználását, amelyben számottevően erősödött a látogatók kiszolgálásának javítására fordított arány és az elavult infrastruktúra felújítására szánt erő. A tanulmányt a múzeumra jellemző - éves bontású - adatokat tartalmazó táblázatok teszik teljessé. Az Évkönyv a továbbiakban három fő részből áll. Az I. részben a Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek történetéről olvashatók tanulmányok a múzeum tudományos munkatársainak kutatásai alapján. Dr. Molnár Erzsébet: „A Közlekedési Múzeum története 1945"-ig című munkája Európa egyik legrégibb alapítású műszaki múzeumának kialakulását, fejlődését mutatja be a második világháború végéig. Ismerteti az 1896-ban alapított múzeum építésének történetét, az intézmény üzemeltetését, a muzeológusi munka kezdeti buktatóit, nehézségeit és táblázatban összefoglalva a látogatói létszámot. Foglalkozik a gyűjtemények kialakulásával, a korabeli gyűjtési és kiállítási módszerekkel, koncepciókkal. Tájékoztatót ad az intézménynek a művelődésben és az oktatásban betöltött szerepéről, továbbá a hazai és a nemzetközi kapcsolatok fejlődéséről. Szabó Attila: „A Közlekedési Múzeum fotóarchívumi anyagának számítógépes feldolgozása" című munkájában beszámol arról, hogy a viszonylag nagy teljesítményű, de elérhető árú személyi számítógépek (PC-k) megjelenése a múzeumi adatfeldolgozásokkal és nyilvántartásokkal foglalkozó szakemberek figyelmét is felkeltette. A speciális igényeknek megfelelő és a nagyszámú tétel biztos, hibamentes kezelésére is alkalmas szoftver kiválasztása jelentős előkészítő munkát és vizsgálódást követelt. A több száz megabájt, illetve egy-két gigabájt adattömeg tárolására alkalmas merevlemezes meghajtók és magneto-optikai egységek, adathordozók elérhetővé tették a képi adatbázisok felépítését és kezelését is. A Közlekedési Múzeum - a múzeumok közül - az elsők között szerezte be az ehhez a munkához megfelelő hardvert és szoftvereket. Az eredeti képanyag mintegy 20 000 tételt kitevő állománya 1991-től már e korszerű módszerrel segíti és gyorsítja meg a kutatói-feldolgozói munkát. A múzeum szakemberei a tapasztalatok alapján a rendszert folyamatosan korszerűsítették és felkészültek a 100 000-es nagyságrendű negatív illetve diaállomány, továbbá multimédiás bővítéseket is használva a mozgófilm és a hangarchívumi anyag hasonló feldolgozására. Ennek a nagy jelentőségű nyilvántartási munkának a kísérleti, előkészítő fázisait és a feldolgozások során nyert tapasztalatait ismerteti a tanulmány. V Hídvégi János: „A gépjármű-közlekedési gyűjtemény 1980-1992 közötti fejlődése" című összeállítása az állománynak adott időszakban bekövetkezett gyarapodásáról számol be. Megállapítja, hogy az 1980-1992 közötti időszakban a vásárlással beszerzett gyűjtemények fejlődése - a korábbiakhoz képest - lassúbb ütemű volt, ami a nehéz gazdasági helyzetnek tudható be. Ugyanakkor lényegesen növekedett az ajándékba kapott jármű, tárgy és egyéb muzeális anyag mennyisége. Az elmúlt időszak gyűjteményei közül legértékesebbeknek tartja a több mint 40 év után újrainduló magyar személyautó-gyártás az Opel Astra és a Suzuki Swift gyártószalagról lekerült, első példányait. Ezek az ajándékba kapott gépkocsik állandó kiállításainkban megtekinthetők. 470