A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)
I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 33 - Dr. Molnár Erzsébet: A Közlekedési Múzeum története 1945-ig 35
bői található újabb adat a villamos áram díjára, amely azt bizonyítja, hogy időközben mégis bekötötték a városi hálózatba. Világításra 1,5 KW h2* 110 V-os, bemutatókra 5 KWh 200 Vos árammennyiséget állapítottak meg. Szállítólevelek tanúskodnak arról, hogy izzólámpákat szereztek be. A villamos áram bekötése egyébként 848 pengőbe került. 12 Rádiót oktatási célra rendelt a múzeum, amely a távirdai egység részeként működött. Orosz Béla műszaki tiszt mutatta be a látogatóknak, és a működési elvét is elmagyarázta. Eredetileg akkumulátoros készülék volt, egy Superautodin típusú, Darling hangszórós, 6 mikrolámpás rádió. 13 Az évi költségvetés igen jelentős részét tették ki az épület fenntartási munkái, amelyeket a MÁV Terézvárosi Osztálymérnökség végzett el. A legtöbb gondot a tetőzet okozta, és ez a tétel az éves költségvetésben állandóan szerepelt. Minden év májusáig folyt az átépítés, a javítás, hogy a nyitáskor minden problémamentes legyen. 1906-ban ugyan már végleges épületnek mondják - amikor is a terület bérletének meghosszabbítását kérték -, de még később is jelentős munkák folytak. 1905-1906-ban került sor az épület homlokzatának kiképzésére, illetve annak egyszerűsítésére. A főbejárat fölött gipszből készült szoborcsoport volt, amelynek állapota folyamatosan romlott, ezért el kellett távolítani. A két világháború között is kevés pénz állt rendelkezésre egy ilyen nagy épület fenntartásához, üzemeltetéséhez. A fűtés hiánya a látogatási időt is befolyásolta. A nyitva tartás időszakában a kiállított tárgyak szabadon álltak, hiszen azokat a személyzet figyelemmel kísérhette. Néhány tárgy vitrinben volt, a működő gépeket pedig külön gépész felügyelte. Télen a hideg miatt, a portól és sajnos a gyakori beázástól kellett megvédeni, letakarni a tárgyakat. Erre a célra nagyméretű textiles vízhatlan takarókat szereztek be. Mivel a múzeum tárgyai javarészt fémből, fából készültek, így különösen érzékenyek voltak a porra, 12 KM A. Az Elektromos Művek levele 1931-ből. "KMA. 15/926 hőmérséklet-változásra, nedvességre. A téli hónapokban engedték le az extineteuröket, amelyeknek kettős funkciója volt; egyrészt a tűzbiztonságot szolgálták, másrészt a megfelelő páratartalom elérését. Ezek nagyméretű, 9, illetve 30 literes edények voltak, amelyeket szódapatronnal - sav nélkül - töltöttek fel (Miller-féle extineteurök). A fémtárgyak védelmét szolgálták a mésszel feltöltött edények is. 14 A tűzbiztonság miatt rendszeres ellenőrzést tartottak a múzeumban és általában egy-két apróságtól eltekintve mindig, mindent rendben talált a tűzoltóság. A tűzbiztonság érdekében merült fel, hogy a vízvezetéket kössék be és kívülbelül tűzcsapok legyenek. A Felügyelőbizottságból a tűzoltó készülékek vásárlása mellett voltak, hiszen a múzeum úgyis ideiglenes jellegű épületben van. Banovits Kajetán azonban a vízvezetéket sokkal biztonságosabbnak tartotta. Végül kompromisszum született és csak a Városliget felől vezették be a vizet, mert a tűzoltók a Hermina útról kaphattak vizet. 15 A Közlekedési Múzeumnak 1918-ig tűzkár elleni biztosítása is volt, majd ezt megszüntették, valószínűleg a tűzvédelem területén történt kedvező változások miatt. 16 A múzeum vezetője és a múzeumőr a bécsi Technikai Múzeumban tanulmányozta a tűzbiztosítási rendszereket, és az ottani tapasztalatokat akarták alkalmazni itthon is. Úgy döntöttek, hogy megfelelő mennyiségű homokzsákot tárolnak és tűzoltó készüléket is beszereznek, továbbá egy jelzősíp használatát is rendszeresítik. A tűzoltóparancsnok javasolta, hogy az őrző személyzet zárás előtt fél órával járja körbe a múzeumot. 17 A múzeumnak tűzkár ellen volt biztosítása, de 1908-ban az épületre is kötöttek 320 000 korona, a gyűjteményre pedig 1 186 617,17 korona értékben. A biztosításokat az Első Magyar Általános Biztosító Társaságnál és a Császári Kir. Adria Biztosító Társaságnál kötötték meg. 1911-től betörés ellen is kötöttek biztosítást. 18 A Felügyelőbizottság 1917-ben úgy határol4 A mésszel telt edények a páratartalmat szabályozták. KM A. 72/910 15 KM A. 88/910 16 KM A. 118/917 17 KM A. 34/918 18 KM A. 13/908,111/911,155/911 39
