A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 97 - Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet: Tudományos munka a Közlekedési Múzeumban 1980-1990 között 359

Sopron-Ebenfurti Vasút helyzete. Az első hároméves terv (1947-1949) eredményei. 7.3. A vasút a szocialista építés szolgálatában (1950­1960) Új üzemek és bányák bekapcsolása a vasúti hálózat­ba, új vonalak, második vágányok, iparvágányok épí­tése. Gazdasági vasutak. A szállítási teljesítmények nagyarányú felfutása az 50-es években. A vasút mű­ködése a tervgazdálkodás keretei között. Új munka­módszerek. Tarifák. 7.4. A vasút rekonstrukciója (1961-1985) A gőzvontatás visszaszorulása, a villamosítás nagy­arányú folytatása, dízelesítés. A hálózat fejlesztése. Záhony kiépítése. A szállítási teljesítmények növeke­désének lelassulása, a vasúti szállítások részarányá­nak csökkenése. 7.5. A vasút és az 1968. évi közlekedéspolitikai koncepció A kis forgalmú vonalak megszüntetése. A körzeti ál­lomási rendszer. A koncepció 1978. évi továbbfej­lesztése. Korszerű szállítás- és rakodástechnika ­egységes áruszállítási lánc - bevezetése. Az 1968. évi új vasúti törvény. 7.6. A pályák fej lődése Új építési és fenntartási technológiák. Vonalvezetés, al- és felépítmény. A hézagmentes felépítmény. Be­tonaljak. Műtárgyak. Állomások, magasépítmé­nyek. 7.7. Távközlő, jelző- és biztosítóberendezések fejlődése Korszerű távközlő eszközök (telex, rádió stb.). Fény­jelzők. Útátjárók biztosítása. Modern vonali és állo­mási biztosítóberendezések. Távvezérlés. 7.8. A járműpark fejlődése Villamos mozdonyok. Dízelmozdonyok és motorko­csik. A személy- és teherkocsipark alakulása. Vonta­tási teljesítmények. 7.9. Szervezet és üzemvitel Szervezeti kialakítás és változások. A magyar vasutak a nemzetközi szervezetekben. Az üzemvitel szerve­zésének fejlődése. A számítástechnika kezdeti ered­ményei. 7.10. A MÁV gazdálkodása Személy- és áruszállítási teljesítmények. Ráfordítá­sok, bevételek, üzleti eredmények. Az állami dotáció. A MÁV az új gazdaságirányítási rendszerben. 7.11. A vasút dolgozói A MÁV személyzeti létszámának alakulása. A vasúti munka termelékenysége. Képzési, oktatási és tovább­képzési rendszer. Szociális és kulturális intézmények. 7.12. Tudományos kutatás és műszaki tervezés A szervezett vasúti kutatás megindulása és eredmé­nyei. Kutatási-fejlesztési tervek. A műszaki tervezés egységes szervezetének kialakulása. 7.13. A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút négy évtizedes tör­ténete Forgalmi és kereskedelmi teljesítmények. Gazdasági eredmények. Pálya és járműpark. Személyzet. IV. kötet. LÉGI KÖZLEKEDÉS (35 ív) l.AZA VIATIKA NEMZETKÖZI KIFEJLŐDÉSE (5 ív) 1.1. A repülés ősi vágya Ókori mítoszok és legendák. A kínai sárkányok. Kö­zépkori próbálkozások a madarak repülésének utáno­zására. Leonardo da Vinci és Borelli munkássága. 1.2. Az aerosztatikus repülés Sikeres léggömbkísérletek a 18. században: a Mont­golfier testvérek és követőik. Meleg levegővel és hid­rogénnel töltött szerkezetek és teljesítményeik. A kor­mányozható léghajó kifejlődése a 19-20. században: Giffard, Schwarz Dávid, Ciolkovszkij, Zeppelin mun­kássága és eredményei. A léghajók mint a légi közle­kedés első eszközei külföldön és az Osztrák-Magyar Monarchiában. A modern léghajók. 1.3. Az aerodinamikus repülés kezdetei Elméleti kutatások és kísérletek. Korai vitorlázó re­pülési kísérletek. Lilienthal testvérek, Zsukovszkij, Csaplyigin, Prandtl és mások munkássága és eredmé­nyei. Kifejlődik a benzinmotor. Megszületik a gépre­pülés: a Wright testvérek sikere (1903). A géprepülés fejlődése Európában; Blériot teljesítményei. A 20. század első évtizedeinek jellegzetes repülőgépei és eredményeik. 1.4. Korai hazai próbálkozások Adatok az első magyar kísérletezőkről: Ciprian és mások. Az első hazai léggömbfelhasználások: Szabiik és mások. A léggömbsport kialakulása a 19. század végén. Elméleti és kísérleti próbálkozások a géprepü­léssel; Martin Lajos és Némethy Emil munkássága. 2. A MAGYARORSZÁGI MOTOROS REPÜLÉS KIALA­KULÁSA (7 ív) 2.1. Politikai, társadalmi és gazdasági viszonyok, Ma­gyarország helyzete az Osztrák-Magyar Monarchiá­ban, 1900-1914 között. 2.2. A magyar repülés hőskora (1909-1914) Az első hazai repülőgép-építések és felszállások. Blé­riot budapesti bemutatója (1909) és hatása. A rákosi repülőtér és berendezései. Az Aero Rt. és működése. Nevezetes magyar gépépítők, pilóták és repülőgépek. Repülőgép-tervezés. A repülés társadalmi szerveze­tei. Repülőversenyek, bemutatók, teljesítmények. Az első távolsági, újság- és postaszállító repülések, vala­mint utasszállítások. 2.3. A repülés az első világháború idején A háború hatása a repülőgépgyártás és a repülés fejlő­désére. A repülőgépek, a motorok, a műszerek és a navigáció fejlődése, a teljesítmények növekedése. Gyártó, javító és repülő szakembergárda kialakulása. A Monarchia belső légi járatainak megszervezése. Hazai kezdeményezés a légi közlekedés jogi szabá­lyozására (1918). Háborús teljesítmények és veszte­ségek. 2.4. Repülőgépgyártás, repülőgéptípusok A magyarországi repülőgépipar kialakulása és fejlő­dése a háború idején (Magyar Repülőgépgyár Rt., Lloyd, MÁG). Az általuk gyártott géptípusok. A gyárak tervezői. 2.5. A forradalmak időszaka A repülőgépipar és a repülés helyzete. A Kárpátok átrepülése: a Dobos-Szamuely és a Hodrovics re­pülőutak. Nagy utasszállító repülőgép tervezése Aszódon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom