A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 97 - Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet: Tudományos munka a Közlekedési Múzeumban 1980-1990 között 359

busz-hálózat; szállítási teljesítmények. Az áruszállítás szervezeti tagolódása, közhasználatú, célfuvarozó, közületi és magán-tehergépjárművek teljesítményei. Szállítmányozás. Díjszabások. Gépjármű-biztosítás. Szervezési és irányítási módszerek. Nemzetközi közúti szállítások. Tranzitforgalom Magyarországon át. 8.8. A forgalom A közutak forgalmi terhelése. Forgalomszámlálás. Forgalomtechnika. A forgalom szabályozása. KRESZ- módosítások. Jelzések és jelzőberendezések. Közúti-vasúti útátjárók biztosítása. A közlekedés biztonsága az ezt szolgáló szervezetek és tevékenységük. Levegőszennyezés és zaj. Az Autóklub tevékenysége. Autó- és motorsport. 8.9. A közúti közlekedés dolgozói Az út- és hídépítés és -fenntartás, valamint a gépjármű-közlekedés, javítóipari és kiszolgáló létesítmények dolgozóinak kategóriái, létszáma. Képzési, oktatási és továbbképzési rendszer. Szociális és kulturális intézmények. 8.10. Tudományos kutatás és műszaki tervezés A szervezett közúti kutatás megindulása, szervezetei és eredményei. Kutatási-fejlesztési tervek. Nemzetközi kapcsolatok. A számítástechnika alkalmazása. II. kötet. VÍZI KÖZLEKEDÉS (50 ív) 1. VÍZI KÖZLEKEDÉS MAGYARORSZÁGON A 18. SZÁZAD ELEJÉIG (2 ív) 1.1. Vízi utak Természetes vízi utak a Kárpát-medencében. Nagy Károly Duna-Rajna csatorna terve. 1.2. Hajók és hajózás a honfoglalás előtt Görög és római hajók a Dunán. A nomád népek vízi közlekedése a Kárpát-medencében. 1.3. A magyar hajózás Hajóépítés, hajótípusok és hajózás a honfoglalás után és a középkorban. A dunai hajózás IV. Béla, Károly Róbert, Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás idején. 1.4. A török hódoltság korszaka A vízi utak helyzete. Török hajók a magyar belvizeken. 2. A MAGYAR HAJÓZÁSA 18. SZÁZADBAN (3 ív) 2.1. A korszak politikai, társadalmi és gazdasági jellemzése Magyarország mint a Habsburg Birodalom része. 2.2. Hajózóutak Vízi utaink állapota a törökök kiűzése után. Mária Terézia és //. József rendelkezései a vízi utak és a hajózás fejlesztéséről. A Ferenc-csatorna megépítése. Kikötők, rakodók. Révek. 2.3. Hajók Hajóépítés és hajótípusok. Kísérletek a géperő nélküli önjáró hajózás kifejlesztésére külföldön és hazánkban. Július Tultos és Batthyány Tivadar hajói. 2.4. A hajózás üzeme és forgalma A hajóvontatás rendszere és. technikája. Kishajózás. Tutajok és tutajozás. A hazai vízi szállítás fő irányai és árucikkei. A sószállítás mint kombinált feladat, Benyovszky Móric komplex hajózási vállalata. Más hajótársaságok és forgalmuk. A vízi utak szerepe a nemzetközi forgalomban. 2.5. Tengerhajózás Fiume mint magyar tengeri kikötő. Adriai hajótípusok. 3. AZ IPARI FORRADALOM, A GŐZHAJÓZÁS MEGSZÜLETÉSE(2 ív) 3.1. A feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korszaka Az ipari forradalom és a belvízi, valamint a tengeri hajózás igénye új hajtóerő iránt. 3.2. A gőzgép és a hajózás A gőzgép feltalálása és kifejlődése. Korai próbálkozások a gőzgéppel az evezés és a vitorla helyettesítésére: Rapin Denis, Fisch, Rumsey és mások. 3.3. A gőzgéppel hajtott lapátkerék Miller és Symington hajói. Fulton „ Clermont "-ja. A gőzhajók előnye és térhódítása Amerika és Európa belvizein. 3.4. Gőzhajók a tengereken A lapátkerék hátrányai. A hajócsavar felhasználása (Réssel). Vitorla és gőzgép. Hajótest fából és vasból. Az első tengeri gőzhajók. 4. HAJÓZÁSUNK A REFORMKORBAN, A GŐZHAJÓZÁS KIFEJLŐDÉSE (1800-1849) (9 ív) 4.1. Politikai, társadalmi és gazdasági viszonyok A magyar nemzeti törekvések. 4.2. A közúti közlekedés a 19. század első évtizedeiben és kapcsolat a hajózással Az úthálózat és a közúti forgalom. Postajáratok. A városok közlekedése. Az 1825-27. évi pozsonyi országgyűlés közlekedési javaslata. 4.3. Vízi útjaink a 19. század első évtizedeiben. Hajózható folyóink. A hajózás természeti akadályai. Kikötők. A Duna-Tisza-csatorna tervei. Széchenyi hajózási kezdeményezései. Az Al-Duna szabályozási munkái. Vásárhelyi Pál munkássága. A „ Széchenyi út". 4.4. A gőzhajózás kezdetei Bernhard Antal munkássága és az első dunai gőzhajó, a „Carolina". St. León vállalkozása. Az Első Dunagőzhajózási Társaság (DGT) megalakulása, monopóliuma, első hajói és járatai. Az Óbudai Hajógyár megalakulása. 4.5. Hajózás a Balatonon A rendszeres hajózás ókori, közép- és újkori előzményei. Festetich György „Phoenix" vitorlása. Széchenyi tevékenysége és a gőzhajózás megindulása. A Balatoni Gőzhajózási Társaság működése, járatai. 4.6. Gőzhajók Az Óbudai Hajógyár működése és fejlődése: vastestű hajók, gőzgépek és kazánok építése. Jellegzetes és nevezetes gőzhajók. 4.7. A gőzhajózás kibontakozása A DGT személy- és áruforgalma a Dunán és a Tiszán. Gazdasági eredmények. A Duna-tengeri forgalom: a DGT, majd az osztrák Lloyd hajói a Fekete-tengeren. 392