A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)
II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 97 - Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet: Tudományos munka a Közlekedési Múzeumban 1980-1990 között 359
foglalkozó feldolgozás 50 , s a kutatás folytatódik a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság működésének a feltárásával. Jelentős eredmények születtek a közúti pályához nem kötött városi tömegközlekedés eszközeinek és vállalatainak feldolgozásában. Két részletben készült el a Budapesti Autóbusz Közlekedési Részvénytársaság (BÁRT) története a kezdetektől 1947-ig 51 . A kutatás nehézségei ellenére alapvető fontosságú tanulmány született az első hazai városi tulajdonú autóbusz közlekedési vállalat, az aradi AVAV üzemének történetéről 52 . A nagyobb lélegzetű kutatások közé soroljuk azt a kezdeteknél tartó munkát, amely még csak körvonalazódott, de előreláthatólag a következő évtized egyik kiemelt témája lehet, mivel kapcsolódik a villamosvasutak fejlődésének egyébként folyamatosan művelt területéhez. („A Budapesti Villamos Városi Vasút járműveinek fejlődése műszaki szempontból".) A vízi közlekedés területén folytatott kutatások a korábbi években, évtizedekben elsősorban a 18-19. század történetére koncentrálódtak, de a 20. századi témák előretörése az 1980-as évekre azt mutatja, hogy ezen a téren is megindult a források feltárása, az alapkutatás. Az időbeli előrehaladás mellett az évtizedet a nagy és átfogó feltárások jellemzik, részben belső kutatási témákként, részben külső megrendelésként. A folyami hajózás feldolgozását 53 kiemelten kezelték a kutatók a publikációk és a munkatervek tanúsága szerint. M L. dr. Medveczki Ágnes: A Budai Közúti Vaspálya Társaság. VI. Évkönyv, 313-342. p.; uő.: A Pesti Közúti Vaspálya Társaság első vonala. VIII. Évkönyv. 271 -284. p. 51 L. Bálint Sándor: A Budapesti Autóbusz Közlekedési Rt. (BÁRT) története. VI. Évkönyv. 521-592. p.; uő.: A BÁRT története 1937-től 1947-ig. VII. Évkönyv. 417-497.p. 52 L. Bálint Sándor: Az első hazai városi tulajdonú autóbusz-közlekedési vállalat története. VIII. Évkönyv. 379502. p. "Például dr. Bíró József. A magyar Duna-tengerhajózás története a felszabadulásig. VI. Évkönyv. 209-254. p.; dr. Molnár György: A magyar folyami hajózás főbb eseményei 1938-1941. VI. Évkönyv. 539-614. p.; uő.: A dunai hajózás történetének főbb kérdései 1939-1945 között. VII. Évkönyv. 499-549. p.; „A tiszai hajózás 1867-1945 között" c. téma kutatása 1983-ban indult. A hajógyártás történetéből a korábbi évtizedekben is jelentős tanulmányok születtek. A 150 éves évforduló alkalmából a Ganz-Danubius Hajógyár támogatásával jelent meg az a monográfia, amely átfogó képet ad az egész hazai gyártóiparról 54 . A balatoni vízi közlekedés és a tó mellé telepített hajóépítő ipar története az 1970-es évek elején a kutatás egyik központi témája volt. A szántódpusztai 18. századi major felújítása adott lehetőséget egy állandó kiállítás berendezéséhez, és ezáltal a balatoni révhajózás történeti feldolgozásához. 55 Ezt követően remény volt egy nagyobb mű megjelentetésére, azonban az elkészült fejezet kéziratban maradt („A Balaton történeti monográfiája "). Az évtized második felében a kutatás olyan témákkal bővült, amelyek a nemzetközi összefüggések feltárását is célul tűzték. Ilyen például „A belvízi hajózás helyzete a 19-20. századi magyar gazdasági rendszeren belül és a nagy európai belvízi hajózások helyzetével összehasonlítva", vagy az a téma, amely - túllépve a közlekedéstörténet keretein - gazdaságtörténeti alapokon vizsgálja a 19-20. században a balti és balkáni régiókból származó gabonaimport okait és következményeit az európai kereskedelemben és közlekedésben. Ezek kutatása hosszabb távra tervezett feladat. Közelebbi eredményt ígér a „Budapest mint kikötő a 19-20. században" című téma, amelynek anyaggyűjtése a tárgyalt évtized végén kezdődött. A repülés történetének feldolgozottsága már az 1970-es évek végére előrehaladott stádiumban volt, a külső és belső kutatás szinte az egész hazai területen elért arra a fokra, mely tudományos igényű összefoglalás megírásának alapjául szolgálhatott. A levéltári forrásokat is összegző tanulmány kézirata azonban a mai napig a múzeumi archívumot gazdagítja, és csak a részfeldolgozások sora folytatódott. A tárgyalt évtized első felében az önálló maM L. dr. Bíró József: A magyar hajóépítés 150 éve. GanzDanubius Hajógyár, Bp., 1985. 160. p. 55 L. dr. Bíró József: A balatoni révhajózás története. Közlekedéstudományi Szemle. 1981. 8. sz. 356-364. p. 375
