A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)
II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 97 - Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet: Tudományos munka a Közlekedési Múzeumban 1980-1990 között 359
téka a magas színvonalú és igényes tudományos munkának, amely a publikálást megelőzte, és igazolta azt a kiadási tervet, amely album jellegű, egyben tudományos művek közreadását célozta meg évekkel korábban 41 . A nagyvasúti vontatójárművek feldolgozása egy nagy tárgycsoport teljeskörű felmérésén alapult, a kutatások többi területére ez az egységes jelleg kevésbé vonatkozott. Folytatódott a vasúttársaságok és vasútigazgatóságok történeti kutatása 42 , feldolgozásra került a vasútvillamosítás 43 első korszaka, és - szintén az évfordulók következtében, valamint a téma iránti külső igények hatására - megindult az ún. kisvasutak, az erdei, a gazdasági, az úttörővasutak kutatása és részleges feldolgozása is 44 . A vasúthálózat fejlődése több kutató munkatervében szerepelt {„Magyarország vasúthálózatának tervei 1851-től"), publikálásra - külső szerző tollából, de a Közlekedési Múzeum kiadásában - az 1914-et követő időszak története került 45 . A pályaudvarok történeti kutatásához adatközléssel sikerült hozzájárulni, amikor 100 éves jubileumához érkezett a Keleti pályaudvar 46 . A hazai vasúti jelző- és biztosítóberendezések, a vasúti biztonság fejlődése a hosszú távú kutatások sorában a tárgyalt évtizedben végig tervfeladatként jelent meg. Nagyobb lendületet vett a forrásközlések közreadása, amelyet a következőkben foglalunk össze. Hasonlóan az út- és hídtörténetnél jelzettekhez, a vasúti kutatási területekből is számottevő 41 E tanulmány megjelenésekor azonban sajnálattal kell megjegyeznünk, hogy a folytatás elmaradt, a tervezett M= 1:5-ös vasúti modell album, a közúti fogatolt járművek képes könyve stb. nem jelent meg. 42 L. Tisza István: Rohonyi Lajos kutatásai a MÁV Szegedi Igazgatóság történetéhez. VII. Évkönyv. 181-221. p. * } Koltai Mariann: A magyar vasút-villamosítás első korszaka: a Kandó-féle fázisváltós rendszer története. VI. Évkönyv. 473-500. p.; uő.: A vasutak villamosításának hazai úttörői. Városi közlekedés. 1987. 6. sz. 314-317. p. "Például Ercsényi Pál-dr. Kovács János: Adatok a Mátrai Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság erdei vasútjainak történetéből. VI. Évkönyv. 425-448. p. * 5 dr. UnyiBéla: Vasúthálózatunk alakulása 1914-től napjainkig. Közlekedési Múzeum kiadása. Bp., 1989. 69. p. 46 L. Koltai Mariann: Adatok a százéves Budapest Keleti pályaudvar történetéből. VII. Évkönyv. 269-293. p. 374 anyagot dolgoztak fel a vasúti gyűjteményen kívül dolgozó munkatársak. A következő témákat művelték: vasúti szolgálati jelvények és egyenruhák, magyarországi udvari vonatok, vasutasok művelődési egyletei a Monarchiában, vasutas családok története stb. 41 . A közlekedés nemzetközi történetéhez kapcsolódó vasúti témák művelését kiemelkedő eredmények jelzik. Magyar nyelven jelent meg, de nemzetközi jelentőségű „A vasút története" című reprezentatív monográfia, amely mellett számos elő- és utótanulmány bizonyítja azt az alaposságot és anyagismeretet, amelyre a könyv megírásához feltétlenül szükség volt 48 . A városi közlekedés történeti kutatása kezdettől dinamikusan indult, és a főváros tömegközlekedési eszközeinek fejlődését, a vállalatok közül a Millenniumi Földalatti Vasút építésének és üzemének történetét, a fővárosi forgalomszabályozás alakulását stb. vette fel témái sorába. 1980-1990 között egyrészt továbbra is Budapest tömegközlekedésének 19. és 20. századi története maradt a kutatás középpontjában, másrészt az évtized végén a vidéki városok kutatása felé fordult a figyelem. Ez először a helyi tömegközlekedés kialakulásának és 1914-ig tartó fejlődésének feldolgozásában realizálódott 49 . A fővárosi tömegközlekedést összefogó három kötetes BKV-monografia egyébként nagymértékben a múzeumi történeti kutatások eredményeire támaszkodott, mint erre a korábbiakban utaltunk. Múzeumi évkönyvben jelent meg a Budai Közúti Vaspálya Társasággal és a Pesti Közúti Vaspálya Társaság első vonalával 'Például dr. Dienes Istvánné: A millenniumi magyar királyi vonat dísztáblái. VI. Évkönyv. 663-672. p.; dr. Frisnyák Zsuzsa: Vasutas egyenruhák Magyarországon 1846-1914 között. Vasúthistória Évkönyv. 1990. 455-468. p. 'Dr. Czére Béla: A vasút története. Corvina, Bp., 1989. 284. p.; uő.: Az első német vasutak. Közlekedéstudományi Szemle. 1987. 11. sz. 505-514. p.; uő.: Az első osztrák vasutak. Közlekedéstudományi Szemle. 1988. 10. sz. 469-478. p.; uő.: Az első vasutak Észak-Amerikában (1826-1855). Közlekedéstudományi Szemle. 1989. 7. sz. 301-311.p. 'L. Kovácsyné dr. Medveczki Ágnes tanulmányát a IX. Évkönyv II. részében.
