A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 97 - Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet: Tudományos munka a Közlekedési Múzeumban 1980-1990 között 359

<^MfLf *%i 3. ábra. Az IATM 1987-es budapesti konferenciájának megnyitója tűzte napirendre a múzeumi kiállítások szerzői jogvédelmének kérdéseit.

12 Az 1984-1987 között rendezett állandó kiállítások és az új létesítmények szövegei összesen mintegy 1000 oldalon, tucatnyi forgatókönyvet töltöttek meg, és valamennyi közlekedési szakág történetét feldolgozták. Tartalmi oldalról általában a komplex megközelítés és a szintetizáló szándék jellemezte az elkészült kiállításokat, amelyeknek kritikai elemzése elsősorban csak a megjelenítés módjával kapcsolatban valósult meg. Erre viszont két alkalommal is sor került. 1987-ben az IATM (International Association of Transport Museums), a Közlekedési Múzeumok Nemzetközi Szövetsége Budapesten tartotta éves konferenciáját"', amelyet nagyrészt abból az alkalomból rendezett Magyarország, hogy a magyar közlekedéstörténet új létesítményeit a nemzetközi nyilvánosságnak is bemutathassuk (3. ábra). A konferencia során a résztvevők az I2

P1. az Országos Múzeumi Tanács 1989-ben foglalkozott a múzeumi kiállítások szerzői jogi védelmével, az 1969. évi III. Törvény 4. § (1) bekezdésének múzeumi területre való alkalmazásából kiindulva. 13

L. Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet: A Közlekedési Múzeumok Nemzetközi Szervezetének két évtizede (1968-1987). A Közlekedési Múzeum Évkönyve VIII. 1985-1987. (Főszerk.: Veress István, szerk.: Dr. Czére Béla), Közdok, Bp., 1988. 563-585. p. összes budapesti és vidéki kiállítást végiglátogatták, s a nyelvi nehézségek (a magyarázó szövegek csak magyar nyelven olvashatók) ellenére jól tudták értelmezni a tárgyak és az illusztrációs anyagok közvetítette információkat, az elrendezést, az arányok megválasztását az egyes témák, kronológiai periódusok, földrajzi területek stb. között. A következő évben az ICAMT (International Commitee of Museum Techniques), a múzeumépítészettel és technikával foglalkozó nemzetközi egyesület tartott konferenciát Magyarom szagon. Kérésükre meghívtuk a Petőfi Csarnok és az új szárny tervező építészeit, valamint az összes grafikust és berendezést készítő művészt egy önálló szekcióülésre, amelyen a világ legkülönbözőbb tájairól érkezett szakemberek mondtak véleményt az építészeti adottságok fel- és kihasználtságáról, a választott installációkról, kivitelről stb. A nemzetközi bírálat mindkét alkalommal összességében számunkra kedvező volt, azonban a külföldi múzeumi szakemberek véleménynyilvánítási és tapasztalatcsere-gyakorlata élesen bizonyította, hogy a hazai muzeológiának mennyire elhanyagolt területe a technikatörténeti kiállítások kritikai minősítése. Bármennyire közhelyszámba megy ennek az igénynek a megfogalmazása, sajnos a mai napig igaz, hogy elsősorban a műszaki kiállítások 368