A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)
II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 97 - Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet: Tudományos munka a Közlekedési Múzeumban 1980-1990 között 359
Az 1980-as évek gyűjteményi munkájának általános elemzéséből nem hagyhatók el a nemzetközi múzeumi világban ekkorra már sikerrel alkalmazott számítógépes nyilvántartási módszer bevezetésére tett intézkedések. Az Országos Műszaki Múzeum 5 által irányított első kísérleti lépéseket - sajnos - nem követte folytatás a műszaki-muzeológiai területeken, így a Közlekedési Múzeum egyedi kezdeményezésekre szorítkozva kezdte el a tárgyi és archivális gyűjtemények egy-egy ágazatában, ill. anyagcsoportjában a programok kidolgozását és a viszonyainkra adaptált változat alkalmazását (2. ábra). Időközben természetesen mégjelentek a különféle speciális programok, amelyeket elsősorban hazai számítógépes fejlesztő cégek ajánlottak a múzeumoknak, mivel felismerték az ebben rejlő üzleti lehetőségeket. Ez egyben azt is eredményezte, hogy nem alakult ki a múzeumi hálózat egységes feldolgozási szisztémája. (E megállapítás vonatkozik a hardverre is.) 6 Véleményünk szerint a következő évtized a számítógépes feldolgozásra való teljes áttérés időszaka lesz, amely többek között kikényszerítheti az egész nyilvántartási rendszer módosítását is. Rátérve a gyűjteményfejlesztés tartalmi kérdéseire, néhány általános megállapítással kell kezdenünk. A múzeum 1966. évi nyitását követő másfél évtized fejlesztési koncepciója a gyakorlatban annyiban módosult, amennyiben a gazdasági lehetőségek, azaz a vásárlás, az ajándékozás, az átadás magán- és hivatalos formái befolyásolták a gyűjtést. 1980-1990 között a gyűjtemények fejlődése 7 folytatódott. A gyarapodást elősegítő okok között előkelő helyre sorolható az új és megnagyobbodott raktárterület, de nem lebecsülhető a tudományos előkészítő munka eredményeként beáramló muzeális anyag mennyisége, valamint a vállalatok, intézmények segítőkészségéből vagy éppen kény5 Az Országos Műszaki Múzeum által kezdeményezett ún. Központi Technikatörténeti Adatbank (KTA) felállításának kísérlete 1980-as évek első felében. 6 Első lépésként az Archívum képtári gyűjteményének feldolgozására került sor, amelynek részletes ismertetését 1. Szabó Attila írásában, jelen évkönyvünk II. részében. 7 L. az V-IX. Évkönyv vonatkozó táblázatait. szerhelyzetéből kapott adományok tömege sem. (Utóbbiak elsősorban az archivális anyagokra értendők.) A részletek a gyűjtemények történetét ismertető tanulmányokból 8 megismerhetők. Említésre érdemes, hogy két új gyűjteményi csoport létrehozására is sor került, az egyik ugyan csak alcsoport - a vasúti gyűjtemények kibővítése az iparvasutakkal -, a másik viszont független a közlekedési ágazatoktól, és a „ társadalomtörténet " átfogó cím alatt sajátos tárgyegyüttest fog össze. Ez jellegét tekintve elsősorban nem a technikatörténeti, hanem a társadalmi folyamatok tárgyiasult emlékeinek a megőrzésére szolgál. A tárgyalt évtized nem hozott lényeges változást a szelektív gyűjtési politika korábban elfogadott elveiben. Tartalmában a legmarkánsabb változás a nagyvasúti járművek megőrzése terén jelentkezett, többszörösére ugrott a muzeális megőrzésre javasolt gőzmozdonyok száma (akár azonos típuson belül is). 1984-től a MÁV által életre hívott „História Bizottság" működésével új állami-társadalmi szerv kezdte meg működését, amely a puszta megőrzés és statikus bemutatás helyett az üzemeltetést tűzte ki célul. Ezzel a múzeum számára is új lehetőségeket teremtett, amelyeknek kihasználása és a következmények feltárása, értékelése külön feldolgozást igényel. Alapjában véve azonban a vasúti és a városi közlekedés eredeti járműveinek megőrzése közötti, eltérő módszerbeli eljárás nem változott sem elméletileg, sem gyakorlatilag. 'A gyűjtemények fejlődését a következő cikkek ismertették: Szabó László: A közúti gyűjtemény fejlődése 19751982 között (V. Évkönyv. 79-105. p.), Hídvégi János: A gépjármű-közlekedési gyűjtemény újabb fejlődése 19801990 között (jelen Évkönyv II. részében); dr. Medveczki Ágnes: A városi közlekedési gyűjtemény újabb fejlődése 1974-1982. (VI. Évkönyv 63-68 p.); Winkler László: A légiközlekedési gyűjtemény 75 éve (VI. Évkönyv. 41-62. p.); Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet: Az érem- és jelvénygyűjtemény fejlődése 1971-1984 között (VII. Évkönyv. 59-70. p.); dr. Molnár Erzsébet: A fotóarchívum (VII. Évkönyv. 41-57. p.); dr. Dienes Istvánné: A képalbum gyűjtemény (V. Évkönyv. 129-150. p.). A plakátgyűjtemény (VI. Évkönyv. 95-130. p.) és A képes levelezőlap gyűjtemény (VII. Évkönyv. 71-88. p.); Tisza István: A könyvtár újabb fejlődése (VII. Évkönyv. 33-40. p.). 365