A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)
II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 97 - Barkóczi Jolán: A Magyar Középponti Vasút kisajátítási ügyei Pest megyében 269
sághoz 1845. szeptember 24-én küldött levele mutatja az elkeseredettséget: „ Szitányi Ullmann Móric úrnak, a Középponti Vasúttársaság meghatalmazottjának. Tiszti Fő Ügyvéd Egressy Galambos Sámuel úr hivatalosan azt jelentvén előttem, hogy Pestről Vácnak Nemes Nógrád megye határáig vezetett Középponti Vasúthoz még múlt 1844. évben kisajátított úrbéri földek tulajdonosai de sőt a vonal által érdeklett minden adózó községek, az által, hogy a több ízben már hivatalosan is figyelmeztetett Vasúti egylet megbízott igazgatóságának elmulasztása miatt, míg a múlt június hónapban kihirdetett ítéletnek mai napig sem szereztethetett végrehajtási sikert oly nyugtalan és ingerült helyzetben vannak... egy bizonyos és változtathatatlan záros határnap kitűzésének kérését tiszti kötelességének mulasztása nélkül továbbra nem halaszthatja, azon hozzátevéssel, hogy ha a kitűzendő nap sem lehetne a társaság elmulasztása miatt sokszor említett végrehajtást bevégezni - érdeklett Középponti Vasút Egylet bár legcsekélyebb további működésétől most jó előre bíróilag tiltassék el." Szentkirályi Móric a végrehajtást 1845. november 3-ára tűzte ki. Erről értesítette a vasúttársaságot, a földbirtokosokat és a községek képviselőit. A végrehajtás során ismét végigjárták az egész kisajátításba eső területet. A vasúttársaságot Simon Flórent ügyvéd képviselte, és jelentős szerepet vitt Zlinszky László megyei főmérnök és a vasúttársaság mérnökei. Példa arra, hogy milyen kérdéseket oldtak meg: „ Waitzer József (váci) bíró előadta, hogy... 173-186. telekkönyvi számon (levő)... földeken a szántás akadályozva van, mert ... a gazdák egészen a vaspálya árkáig nem szánthatják, kére tehát, hogy ...a földek végében a társaság egy kis tért fordulónak kihagyni köteleztetnék. Ezen előterjesztésre Karlovszky Miklós segédmérnök előadta, hogy valamint mindenütt a vaspálya szélességét választó árok a kisajátított téren valamivel beljebb esik, és hogy a kisajátított tér szélességét nem szorosan az árok partjáig, hanem a cövekekig, melyek az árkon túl leverve vannak, kell számlálni, továbbá hogy nevezetesen a kérdés alatti helyen épen a szántás tekintetében a szántóföldek végében két lábnyi forduló hagyatott ki... Mely ebbeli előadása segédmérnök úrnak hitelesítő főmérnök Zlinszky László úr által is igazoltatván... a kérdésre Waitzer József bíró úr megnyugtatásával elenyészett. " A váci bírói végrehajtási jegyzőkönyv is tartalmaz a föld tulajdonosa és a vasúttársaság között létrejött közvetlen megállapodást. „A Kálvária dűlőben eső Dombai-féle kert iránt a tulajdonos Dombai József és társaság igazgató Hegedűs Sigmond között egyesség útján a becsár akként állapíttatott meg, hogy azon részlet, mely a vaspálya vonala által elfoglalva vagyon, úgy szinte minden beruházásért a társaság összesen 150 pfrt-otfizessen. " A Magyar Középponti Vasút pest-váci szakaszán a vasúttársaság 1846. március 14. és április 1. között fizette ki a földbirtokosoknak a kisajátított területekért megítélt összegeket: Alagon kisajátított területért 1538 forint 44 krajcár, Gödön kisajátított területért 2400 forint 25 6/10 krajcár, Sződön kisajátított területért 1474 forint 41 6/10 krajcár, Vácott kisajátított területért 29 223 forint 39 4/10 krajcár. Ezenkívül a vasúttársaság kifizette a földterületek földmérése során keletkezett számlákat is, pl.: „Feljegyzés azon költségeknek melyek a Vaspálya vonalon részerént a földek, részerént a ternesztvények megbecsülése végett június 9től kezdve a mai napig Vác Városa részéről tétettek: 1. Június 9-én Vác város részéről nevezett 2 becsüs fáradozásukért 16 forint 2. Ugyanazokért és mellette foglalatoskodott küldöttség számára megkívántatott 4 kocsinak egész napra 3 forinttal számítva 12 forint 3. Hegymestereket, mezőbírákat szinte fáradozásukért ötnek hat napra 5 forint 4. Szeptember 13-án a társaság munkásai és szekerei által vetéseinkben, rétjeinkben s legelőinken okozott károk kétszeri megbecsülés után 2 becsüsnek 5 forinttal számítva 10 forint 5. Ugyaitakkor azokat bérkocsiért 272