A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 97 - Bálint Sándor: Magyaróvár és Moson környékének közlekedése 1925-1950 között 223

Győr-Hédervár-Halászi-Mosonmagyaróvár vonalon napi két fordulóval megindította a helyközi autóbusz-közlekedést. A győriek Budapest-országhatár közti járatait május 4-én Mosonmagyaróvárnál Bezenye-Hegyeshalom irányába elterelték, mert a főutat lezárták az építési munkák miatt. Egyidejűleg az osztrákok is ugyanezt tették, mert ők is újjáépítették a Bécsig vezető országutat, náluk is forgalomelterelésre került sor. A csakugyan nagy összefogással épülő országút magyar szakaszát Gerő Ernő avatta fel és adta át október 30-án. 1948 májusában a MÁVAUT is megjelent a járásban. Budapest-Mosonmagyaróvár közötti gyorsáru-fuvarozást szervezett a hétfői, szerdai és pénteki napokon. Budapestig a fuvardíj 10 kg/2,6 forint volt, Győrig 0,8 forintot kért minden 10 kilóért. A MÁVAUT megjelenése új korszak kezdetét jelentette, mert később már csak e vállalat feliratát viselő autóbuszok közlekedtek a távolsági vonalakon. A Magyar Dolgozók Pártja Mosonmagyaróvári Várospolitikai Bizottsága 1949 tavaszán átvette a város irányítását. Április elejei ülésén úgy határozott, hogy az addig kiadott autóbuszszabadjegyeket visszavonja, összesen 17 db kiadását engedélyezi. E jegyeket vezetők között osztják ki. Továbbiakban is megtartotta a 20% kedvezményt nyújtó bérletjegyeket, és havi bérletek kiadását irányozta elő. Az autóbuszvonalon feltételes megállókat jelölt ki. 1949. április 8-án bejutott az első villamos üzemű mozdony Hegyeshalomba, helyreállították a villamos felsővezetéket Budapestig. Bebrits Lajos utasítására hozzákezdtek a második vágány újjáépítéséhez. A hároméves terv idején a mosoni járás területén 30 felrobbantott és megrongált hidat állítottak helyre, s 24 új híd épült, a hozzájuk vezető utakat járhatóvá tették. A halászi vashíd felépülésével Mosonmagyaróvárról májusban megindulhatott az autóbusz a MáriakálnokArak-Darnózseli-Lipót-Dunaremete-PüskiHalászi vonalon, napi két járattal, kedden, csütörtökön és pénteken. Ezzel csaknem egy időben indult meg a pusztasomorjai járat Mosonszolnok-Mosonszentjánoson keresztül, napi egy fordulóval; csak munkanapokon közlekedett. Mindkét vonal menetrendjét úgy szerkesztették, hogy csatlakozást teremtettek a budapesti autóbuszhoz. A budapesti autóbusz májusban Budapest Oktogon-Dorog-Győr-Hédervár-Mosonmagyaróvár-Rajka országhatár között közlekedett. A Szigetköz és Mosonmagyaróvár környékén lassan helyreállt a rend, az autóbuszok, a kijavított kisvasutak jelentős forgalmat bonyolítottak le. Az idegenforgalom azonban fokozatosan csökkent, a hidegháború, a vasfüggöny a belföldi turizmust is megszüntette. A területre, határsáv lévén, csak külön engedéllyel lehetett belépni. Évtizedek múlva vált csak lehetővé a határ menti szabad közlekedés. IRODALOM Bálint Sándor: A Budapestvidéki Autóbusz Közlekedési Rt. (BÁRT) története. Közlekedési Múzeum évkönyve VII. 1983-1984. (Szerk.: dr. Czére Béla). KÖZDOK, Budapest, 1985. 417-497. p. Bálint Sándor: Az első hazai városi tulajdonú autóbusz-közlekedési vállalat története. Közlekedési Múzeum évkönyve VIII. 19851987. (Szerk.: dr. Czére Béla). KÖZDOK, Budapest, 1988. 379-502. p. A Fertő-táj bibliográfiája. (Szerk.: Lászlóffy Voldemar). Győr-Sopron Megye Tanácsa, Győr, 1972. 294. p. Gallyas Camilló: Győr, a romváros élni akar!: Győregyházmegyei Alap, Győr. (é. n.), 33 p. Dr. Gimes Endre: Lébény útikalauz. GyőrSopron Megyei Idegenforgalmi Hivatal, Győr, 1955. 64 p. Dr. Gimes Endre: Hédervár. Győr-Sopron Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala, Győr, 1971. 60 p. Kirándulások Győr-Sopron megyében (Szerk.: dr. Gimes Endre). Győr-Sopron Megye Tanácsának Idegenforgalmi Hivatala, Győr, 1961. 183 p. Magyarország évkönyve 1934. (Szerk.: Bézy László - dr. Kun Andor). Stádium, Budapest, 1934. 443 p. Magyarország évkönyve 1936. (Szerk.: Bézy László - dr. Kun Andor). Stádium, Budapest, 1936. 464 p. 254