A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)
II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 97 - Merczi Miklós: Balázs Mór tevékenysége a budapesti városi közlekedésben 131
Ilyen előzmények után nem volt meglepő, hogy a főváros törvényhatósági bizottsága egy hónap után már a Balázsék által pótlólag benyújtott és a két vonal viszonylatában gőzüzem helyett villamosvasútra módosított engedélykérelemmel foglalkozott. A rövid átfutási idő jelzi számunkra, hogy a hatóságok elismerését is elnyerte a próbavillamos. Bár a fővárosi bizottság jegyzőkönyvezte azon állásfoglalását, hogy „A villamos üzem netáni fennakadása esetére a szükségessé váló ideiglenes gőzmozdony-üzem czéljaira köteles engedélyes 2 db gőzmozdonyt azonnal beszerezni s tartalékban tartani. Ha további megelőző hatósági vizsgálatok s észrevételek alapján tovább fenn nem tarthatónak bizonyult villamos üzemnek végleges beszüntetését a közmunka- és közlekedési m. kir. miniszter elrendelné, engedélyes tartozik az engedélyezett vasútat a főváros közönségével fennálló szerződés, illetve pótszerződés értelmében gőzmozdony üzemre azonnal véglegesen átalakítani s a pályát az e czélra szükséges forgalmi eszközökkel felszerelni." Ezek után Baross miniszter úr aláírásával az engedélyesek, vagyis Lindheim and Cie. Siemens and Halske és Balázs Mór „Az egyetemtértől a Stáczió-utczán át a Köztemető-útig vezetendő villamos közúti vasútra... ", valamint „A Rudolf-rakparttól a Podmaniczky-utczán és az Aréna-úton át az Andrássy-út torkolatáig vezetendő villamos közúti vasútra vonatkozó engedélyokiratot" 1888. június 30-i keltezéssel megkapták (3., 4. ábra). Miközben szinte párhuzamosan épült a két villamosvasúti vonal, tovább folytak a tárgyalások Balázs tanulmányában jelzett további viszonylatok engedélyezésének ügyében. A nagykörúti villamos közúti vasútra vonatkozó engedélyokiratot, mint ahogy azt meg lehetett jósolni - bár hosszas tárgyalássorozat után - Balázsoknak adta ki 1890. április 9-én Baross miniszter úr, 21.597/890 számon. A Balázs által elképzelt közúti villamosvasutat szakaszosan építették meg és adták át a forgalomnak. (5. ábra). Teljes hosszában, azaz a Nyugati pályaudvartól a Borárus térig 1892. június 5-én nyílt meg. Ekkor már nem a BVV volt az üzemeltető 7 , hiszen 1891 tavaszán az AngolMagyar Bank megvette a vállalkozóktól a villamosvasúti hálózatot és a hozzá tartozó összes berendezést, és megalapította a Budapesti Villamos Városi Vasút Részvénytársaságot. (BVVV). A BVW első vezérigazgatója Balázs Mór lett. Nyilván a cégalapításnak köszönhető, de a két belvárosi villamosvasút, a Stáczió-utcai és a Podmaniczky-utcai vonal megnyitása óta már kevésbé vett részt a sokszor nagyon hosszú, embert próbáló engedélyezési tárgyalásokon. Érdekes módon a fővárosi közgyűlés iratai között először az 1892. október 12-ei, 956. számú határozatában lehet találkozni a BVVV nevével. Egy alapszabályt módosító kötelezvényt fogalmaztak meg benne, amely jelentős mértékben változtatta meg a köztemetői vonal építési feltételeit. Ez alapján villamosították a vonalat és indult útjára az első felsővezetékes jármű Budapesten. 8 Ekkor már 1893 októbere volt. Nagy elismerésben volt része a Budapesti Villamos Városi Vasút vezetőinek, köztük a vezérigazgatónak Európa első belvárosi villamosvasúti hálózatának megépítéséért, az egyre jobban alakuló gépi erejű közúti vasúti rendszerért. Természetesen a sikerek újabb és újabb tervek elkészítésére ösztönözték Balázs Mórt. Mint már előbb említettem, az 1870-ben alapított Fővárosi Közmunkák Tanácsa tevékenységének eredményeként elkészült a város úthálózata. Elsősorban kell megemlíteni a Sugár utat, amely az idők folyamán volt Andrássy út, Népköztársaság útja. Jelenleg ismét méltó névadójának - Andrássy grófiak - emlékét őrzi (6. ábra). Az FKT különös körültekintéssel és precizitással ügyelt az út megtervezett szépségeire. Egyenként tárgyalták meg az építendő paloták külalakját. Szigorú feltételek írták elő az Oktogon és a Körönd egységes arculatát. Ezek után 7 A Siemens et Halske, Lindheim és tsa. és Balázs Mór vállalkozók által 1888-ban alapított Budapesti Városi Vasút (BVV) üzemeltette a három villamosvonalat (Stáczió utcai, Podmaniczky utcai és a Nagykörúti) egészen a BVVV megalakulásáig. "A belvárosban városszépészeti okokból nem engedtek felsővezetékes vonalat építeni. 134
