A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 97 - Dr. Molnár Erzsébet: Banovits Kajetán életrajza (1841-1915) 123

..-# «t J? ,^s-«*«tt#m*tSt*%*t»tófiö m *}* *W •f* ¥ 6. ábra. Banovits Kajetán terve 1914-ből a Közlekedési Múzeum bővítésére nem csekély része volt személyiségének. A háború és a pénzhiány miatt azonban a bővítésből semmi sem lett. A múzeum vezetését egy személyben végezte, de a Felügyelő- és Szakbizottság javaslatai és ellenőrzése mellett. Banovits Kajetán olyan szaktekintélynek örvendett, hogy sok esetben rábízták a döntéseket, illetve felhatalmazták, hogy tárgyalások alkalmával maga döntsön. Javaslatainak, elképzeléseinek többségét ellenvetés nélkül elfogadták. A bizottságokban nem volt „főnök", az iránta való tisztelet nem a feljebbvalónak szólt, hiszen sok bizottsági tag befolyásos személyiség volt és inkább a múzeum igazgatója függött tőlük. (Például anyagi támogatás, egy jármű, alkatrész, könyv stb. felajánlása.) Egyetlen személy volt, aki mindig vitába szállt és vitában is állt Banovits Kajetánnal. Dr. Zielinszky Szilárd műegyetemi tanárral a múzeum végleges helyét tárgyaló vitában csúcsosodott ki az ellentét, de más témában is gyakran vitára került sor közöttük. (Például: Zielinszky a működő biztosítóberendezést sokkal fontosabbnak tartotta, mint a Lánchíd modelljének megépítését.) A vitákból úgy tűnik, Zielinszky mindennél előbbre valónak vélte a műegyetemi oktatást, és mindenképpen ennek akarta alárendelni a gyűjteményt, sőt talán kicsit a saját szakterülete felé irányítani a gyűjtést. Mindketten nagy tekintélyű, tisztelt személyiségek voltak. Igaz, Zielinszky tudományos munkássága nagyobb és ismertebb is, de kevésbé gondolkodott a hétköznapi ember fejével, nem látta be, hogy egy múzeumi gyűjteményt mindenki számára egyformán hozzáférhetővé és egyformán érthetővé kell tenni. Lehet, hogy személyes természetű ellentétek is voltak közöttük. Banovits Kajetánnak egyebek mellett éppen az volt a nagy érdeme, hogy felismerte, a kellő szakértelemmel, tudományosan feltárt eredményeket a mindennapok tárgyi kultúráján keresztül kell bemutatni a mindennapok emberének. Röviden szólnunk kell még a magánéletéről, bár erről elég keveset tudunk. Első házasságából egy lánya született, Róza. Második házasságát Kaiser Lujzával kötötte 1884-ben. Ebből a házasságból három gyermek született, Aliz, Ervin és Lilla. Banovits rangját, elismertségét bizonyítja az is, hogy esküvői tanúja Tolnai Lajos, a MÁV elnöke volt (7. ábra). Munkássága elismeréseként a Sopronszent128