A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 129 - Bálint Sándor: Az első hazai városi tulajdonú autóbusz-közlekedési vállalat története 379

ELŐKÉSZÜLETEK A VÁROS KEZELÉSÉBEN MŰKÖDŐ AUTÓBUSZVÁLLALAT MEGALAPÍTÁSÁRA A város az 1906. évi februári közgyűlésén foglalkozott Rudas addigi és a legújabb, pótbeadványával. Kérelmét egyhangúlag elutasították. Az egyhangú elutasítás Avarffy Géza konstruktív, közlekedéstörténeti jelentőségű felszólalásának is köszönhető. Á felszólaló bevezetőjében méltatta a város fejlődését, iparpártoló törekvését, amelyet már az elmúlt évben közgyűlési határozatba foglaltak, azt, hogy új gyárak létesítésére szólították fel a vállalkozókat. Elismerően szólt a város magatartásáról, amikor részvényjegyzéssel támogatta az új vasutat, amely Hegyalja felé már csaknem 20 km bosszú pályát épített, majd rátért a város közlekedésének gondjaira s így folytatta: „Amikor a lóvasút társaságnak annak idején a kizárólagossági jogot megadta a város, az akkori városatyák nem gondoltak a későbbi időkre, a mostani napjainkra, amikor is ez a kizárólagossági jog most kerékkötője lett a város helyi közlekedésének, valósággal szégyene a városnak. . . A tűrhetetlen állapotban csakis úgy segíthet a város, ha önmaga létesít már most egy olyan közlekedési vállalatot, amely a modern igényeknek megfelel, mert ez esetben magához vonja a helyi közlekedés forgalmát, amely természetszerűleg a lóvasút önmagától való megszűntére is vezet.. ." Automobil omnibusz hálózat kiépítését javasolta városi kezelésben.

26 „Avarffy Géza indítványát általános élénk helyeslés, sűrű éljenzés kísérte. . . a város kezelésében létesítendő automobil-omnibusz vállalat kérdését tanulmányozásra és jelentéstételre a közlekedési bizottságot megbízta.'''' A tanács, Varjassy Lajos helyettes polgármester vezetésével úgy tervezte, hogy a leendő autóbuszok szállítására majd felkéri a gyárakat, kereskedőket. A Kereskedelemügyi Minisztérium időközben megvizsgálta a lóvasúti társaság panaszát és a társaságot jogaiban megerősítette. A városnak is elküldött leiratában közölte, hogy a sínek használatának engedélyezése a minisztérium hatáskörébe tartozik, a lóvasúti társasággal egyetértésben. Azonban hajlandó a város érdekeit is figyelembe venni, s ezért, ha a Hegyaljai Helyi Érdekű Vasút Rt. és az Aradi Közúti Vaspálya és Téglagyár Rt. között szerződés kötésére kerülne sor, annak elbírálása, illetve jóváhagyása előtt, a két szerződő fél és a város képviselőit Budapesten meghallgatja.

27 A lóvasúti társaság eközben egyre nehezebb helyzetbe került. A minisztérium ugyan megerősítette jogaiban, azonban ezzel nem sokra ment. Az ACSEV-vel kapcsolatos próbálkozása megfeneklett, mert a vasút 1905 nyarán már nem járatta szerelvényeit a lóvasúti síneken, így annak forgalmából sem részesülhetett. Vágányhálózata, a fővonaltól eltekintve, már a teljes felújítás szükségességéhez közeledett, kocsijai tönkrementek, kocsiszínjei, istállói tatarozásra vártak. Szolgáltatásának társadalmi megítélése egyre süllyedt, nap mint nap kapta a feljelentéseket, a felszólításokat a kocsik rozoga állapotáért, a beteg lovaiért, az utasok panaszaiért. Úgy látszott, hogy a hatalmas nemzetközi tőkével rendelkező Magyar Vasúti Forgalmi Rt. és a Forgalmi Bank Rt. nem sokat törődik vele. Pedig az 1905. évről szóló üzletjelentésében változatlanul nyereséget, 45 710,72 K-t mutatott ki. A város pedig már nem sürgette a megváltást, Avarffy eszméje lelkesítette. Alighogy megjelentek a város új tervét méltató cikkek, egymás után érkeztek a város tanácsához az ügynökök és az írásos ajánlatok. Voltak, akik egy-két kocsit ajánlottak megvételre, a budapesti Velodrom cég a járműveken kívül egyéb szolgáltatást is fel28 Aradváros automobil vállalata. Arad és Vidéke, 1906. febr. 17. 6. p. 27 Az aradi lóvasút előjoga. Arad és Vidéke, 1906. febr. 25. 10. p. 396