A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 129 - Dr. Eperjesi László: A budapesti fuvarozó- és szállítómunkások gazdasági harcai 1906—1908-ban 337

a 8 órai záróra szigorú betartása miatt felmondással fény egetődzött, de mivel a cég a felmondást visszavonta, a panasz tárgytalan lett. — Böhm Sándor céget a szállítócégek elnöksége felszólította, hogy a szerződésben megállapított 27 K-t május 1-től folyósítsa. — Gellei Sándor száktársunk ama panaszára, hogy a Grósz Albert cég 8 órán túl dolgoztat, a megidézett cég kiküldöttje, Glaser üzletvezető előtt a gyorsáru korábbi elintézése kötelezőnek mondatott ki."

105 — „A kereskedelmi Szállító Rt. köteles két szaktársunknak, akiket este a vasúthoz kiküldött, a vacsorapénzt kifizetni és azoknak, akik a raktárban dolgoztak 8 óra után, az óradíjat megadni. — Cáró, Pollák és Társa cég, mivel több mint 8 lova van, a megállapodás szerint köteles lóápolót tartani, amire a békéltető bizottság el is ítélte. De a cég azt jelentette, hogy inkább elad egy-két pár lovat, mintsem hogy lóápolót tartson."

106 A bútorszállítók és bútormunkások békéltető bizottságának határozataiból (1908. november 28-án): „Büchler Zsigmond és Társa szállító cég köteles munkásainak, akik november 2-án nála dolgoztak, 10 K-t még pótlólag megfizetni. — Mellinger Lipót szállítócég köteles Ruhig és Kőműves bútormunkásoknak az erzsébetfalvai stráffuvarért még 3 K-t fizetni, ellenben a budapesti stráffuvarért nem jár a kifizetett 6 K-n semmi, mert nevezettek elmulasztották a céggel az előzetes megegyezést. — Ruhig és Kőműves bútormunkásokat Schuller szállító cég elleni panaszukkal elutasította, mert a kifizetett összeget elégségesnek ítélte. — Aufricht Gyula szállító cég kijelentette, hogy sem a szakegyletet, sem a szakegylet egyes tagjait megsérteni nem akarta és soha tudtával meg sem sértette."™

1 A kollektív szerződések megléte és békéltető bizottságok életrehívása ellenére 1907ben még nem csökkent a sztrájkbalépések száma, csak 1908-ban. Ennek több oka volt. A szakszervezet 1907-ben 32 sztrájkharcot folytat a szállító- és fuvarozómunkáltatókkal, a malomtulajdonosokkal. Ebből tizet támadónak, huszonkettőt védelmi harcnak minősít a szakegylet. Ez a sztrájkstatisztika azonban nem pontos, nem tartalmazza a rövid, gyakran például csak félórás munkabeszüntetéseket, amikor a munkáltató gyorsan meghátrált, és teljesítette a munkások követeléseit. Hiányzik a sztrájkstatisztikából néhány olyan sztrájk, amelyet a szakegylet a munkások részéről jogosulatlannak tekintett, ezért a szervezőbizottság nem támogatta, sőt egyenesen a munka felvételére kényszerítette a sztrájkbalépett munkásokat. A támadónak minősített sztrájkok azok, amelyeket bérkövetelésért és a kollektív szerződés megkötéséért indított a szakegylet; ezekről már szó esett. Az ún. védelmi harcoknak minősített munkabeszüntetések okai különbözőek: kollektív szerződés be nem tartása, jogtalan elbocsátás, túlóra meg nem fizetése, jogtalan zsákhordás, a békéltető bizottság határozatának be nem tartása, a szakegylet gyalázása, szervezetlen munkás alkalmazása. Már a sztrájkbalépések okainak felsorolása is nyilvánvalóvá teszi, hogy ezek a munkabeszüntetések távolról sem csak „védelmi" harcok, „amikor a szerzett jogokért kellett sikraszállni."

108 A legtöbb sztrájkot a fuvarozómunkáltatókkal kell megvívni. Ezeknek a munkabeszüntetéseknek döntően két oka van. Több esetben az 1906-ban kötött megállapodás védelmében robbant ki sztrájk, és munkabeszüntetések történtek a fuvarozómunkások bér- és munkaviszonyainak javítása érdekében oly esetekben, amelyekre ez a megállapodás nem vonatkozott (pl. újonnan alakult fuvaros cég). Néhány sztrájk olyan jogok hatalmi erővel történő elismertetéséért folyt, amelyeket más munkáltatók megadtak, de a fuvarozómunkáltatókka, kötött megállapodás nem ismert el: a szakegylet és a bizalmiférfi-rendszer elismerései 105 U.o. 1907. jún. 1. 106 U.o. 1907. jún. 15. 107 U.o. 1908. dec. 1. 108 Tarczai i.m. 25. p. 365