A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 129 - Barkóczi Jolán: Az első magyar hajózási folyóirat szaklapelődei 285

A folyóirat beosztása, felépítése sok évtizedes megjelenésé alatt keveset változott. Két fő részre oszlik: Hivatalos és Nem hivatalos részre. A Hivatalos rész hozta a törvényjavaslatokat, a közlekedési, illetve kereskedelmi miniszter rendeleteit, az engedélyokmányokat, az országgyűlés által elfogadott közlekedési törvények képviselőházi vitáját és a közlekedésügyi, pénzügyi és közgazdasági bizottság jelentését. A Nem hivatalos részben kaptak helyet a szakcikkek, a közlekedési vállalatok közgyűléséről a beszámoló jelentések, az új szakkönyvek ismertetése, valamint a Vasúti hírek és a Hajózási hírek. Bár a „Vasúti és Közlekedési Közlöny" „az összes hazai vasutaknak hivatalos közlönye'''' volt, a folyóirat — a hazai közlekedésben betöltött jelentőségének mértékében — foglalkozott a hajózás kérdéseivel is. A „Vasúti és Közlekedési Közlöny" olvasói nyomon követhették a hajózási törvények (pl.: A fiumei kikötő kiépítéséről, 1870; Az aldunai Vaskapunál és az ottani zuhatagoknál létező hajózási akadályok elhárítása tárgyában, 1888; Az Adria m. tengerhajózási rt.-vel kötött szerződés becikkelyezése, 1891; Az Osztrák—Magyar Lloyddal kötött hajózási és postaszerződés felbontása, 1891; A tengeri szabad hajózást űző hajóknak állami segélyben és kedvezményekben való részesítése, 1893; a MFTR alapításáról és állami segélyezéséről, 1894) törvényerőre emelkedésének képviselőházi útját a törvényjavaslattól a bizottsági, majd a képviselőházi és felsőházi vitákon át. A közlekedési és kereskedelmi miniszter rendeletei közül — többek között — az alábbiak olvashatók a folyóiratban: Rendelet a gőzhajóvezénylői vizsgálatok tárgyában,

74 A m.kir. vasúti és hajózási főfelügyelőség hatásköre,

75 Szabályrendelet a m.kir. államvasutak hajós személyzetének egyenruházata tárgyában,

76 Szabályzat a hajóstiszti tanfolyam számára.

77 A Nem hivatalos rész élén álló szakcikkek közül csak kevés foglalkozott a hajózással. Kőnek Sándor tengeri kereskedelmünk érdekeiről értekezett

78

, a kapaszkodó hajózásról 1881-ben két cikksorozat is megjelent, ugyanis a Duna magyarországi szakaszán a DGT kapott engedélyt a lánchajózásra,

79 Wallandt Ernő A Kulpa folyó szabályozása hajózási szempontból címmel írt cikket,

80 a balatoni gőzhajózás ügyében az 1888-ban megalakult Balatontavi Gőzhajózási Társaság támogatására a környékbeli földbirtokosok emlékirattal fordultak a miniszterhez,

81 s a lap közölte ezt. A „Vasúti és Közlekedési Közlöny" viszonylag sok hírt közölt a hajózási vállalatokról. Az 1870-es évek első felében a folyóiratban végig lehet kísérni az öt kisebb hajózási társulat összeolvadásából létrejött Egyesült Magyar Gőzhajózási Társaság tevékenységét, 1871. február 18-ki alakuló közgyűlésétől

82 három év múlva bekövetkezett bukásáig, amikor ez a vállalkozás is arra kényszerült, hogy beolvadjon a DGT-be.

83 A Közgyűlések rovat rendszeresen beszámolt a hajózási társaságok (Osztrák—Magyar Lloyd, Adria, Balatoni Gőzhajózási Társaság, Balatontavi Gőzhajózási Rt, Magyar Gőzhajózási Rt, Ferenc Csatorna Rt, MFTR), a hajógyárak 74

U.o. 1873. évi 17. sz. 131. p. 75 U.o. 1874. évi 49. sz. 413. p. 76 Vasúti és Közlekedési Közlöny, 1891. évi 74. sz. 651—652. p. 77 U.o. 1895. évi 146. sz. 1169—1171. p. 78 Központi Vasúti és Közlekedési Közlöny, 1878. évi 6. sz. 41—42. p. 79 Klimm Mihály: A kapaszkodó hajózásról. Vasúti és Közlekedési Közlöny, 1881. évi 17. sz. 94—95. p.; 21. sz. 118—120. p.; 22. sz. 125—126. p.; 23. sz. 131—133. p.; 24. sz. 141—142. p.; 25. sz. 148—150. p;. 26. sz. 155—157. p. Rapaich Richárd: A kapaszkodó hajózásról, Vasúti és Közlekedési Közlöny, 1881. évi 63. sz. 373—374. p.; 65. sz. 385—386. p.; 66. sz. 393—394. p.; 68. sz. 403—404. p. 80 Vasúti és Közlekedési Közlöny, 1882. évi 68. sz. 451—452. p. 81 U.o. 1890. évi 13. sz. 185—186. p. 82 Központi Vasúti és Közlekedési Közlöny, 1871. évi 8. sz. 60. p. 83 U.o. 1874. évi 19. sz. 149. p. 304