A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 129 - Rév Pál: A budaörsi közforgalmú repülőtér létesítésének története 503

társaink száma. Vidékről is több aviatikával foglalkozni kívánó kísérletező jött idő­legesen, vagy véglegesen a fővárosba, nagyobb lehetőségeket remélve itt repülési tevékenységéhez. 3 Ez ösztönzött arra, hogy az 1902-ben alakult, majd 1909-ben újjászervezett Magyar Aero Club — a hadsereg és a főváros vezetőinek támogatásával — ideiglenes jelleggel létrehozza hazánk első repülőterét a történelmi Rákos mezején. 4 A hadügyi kormányzat először a Nagytétény község melletti katonai gyakorlótér használatát kívánta engedélyezni a repüléssel kísérletezőknek. A klub azonban köny­nyebben megközelíthetőnek tartotta Rákosmezőn, a közös hadsereg által a fővárostól bérelt, lovassági gyakorlótérnek használt területet. így azután a megállapodás erre a területre vonatkozott. Az illetékes hadtest a gyakorlótér repülési célra való haszná­latát a kora reggeli és a késő délutáni időre korlátozta, hogy az aviatikai kísérletek ne zavarják a katonai kiképzés rendjét. Még 1909 őszén felállították a Blériot budapesti repülésénél használt ún. dupla hangárt — amely két légi jármű egyidejű elhelyezésére volt alkalmas. A hangárt a klub vásárolta meg. Ez volt a repülőtér első épülete. A repülőtér gyors fejlesztését elősegítette, hogy a klub vezetősége 1910. júniusára meghirdette az első Budapesti Nemzetközi Repülőversenyt. Ebből az alkalomból — sok külföldi versenyzőre számítva — 40 repülőgép elhelyezésére egész hangárváros épült Rákosmezőn, téglából épült földszintes ún. igazgatósági, a mai szóhasználat szerint forgalmi épülettel. Rákosmező nemzetközi repülőtérnek is tekinthető. A Budapesti Nemzetközi Repü­lőverseny külföldi résztvevőin kívül a további években is többször keresték fel gépeik­kel a főváros légi kikötőjét célállomásként, de leggyakrabban keleti, vagy nyugati irányba tovább utazó pilóták, ahol a magyar aviatikusok kollegális szeretettel fogad­ták őket. Az első világháború idején megszűnt a rákosmezei repülőtéren a megszokott élénk, mozgalmas élet. A pilóták, konstruktőrök, szerelők katonák lettek, vagy elhelyezked­tek a repülőgépiparban. A néptelenné vált terület hangárjait 1917-ben — egy intézke­dés során — lebontották. 5 A forradalmak és az intervenciós támadások idején a terü­let újra benépesült, különböző katonai repülőegységek vették birtokukba, a meg­szüntetett hangárok pótlására, a gépek elhelyezésére sátrakat állítottak fel. Utoljára még nagyszabású repülőnapnak adott otthont a repülőtér. A Magyar Aeroforgalmi Részvénytársaság (MAEFORT) 1920. november 7-én innen indította hazai első postajáratát. Ezzel mint repülőtér, Rákosmező befejezte működését. Az 1920-as évek végén, a 30-as évek elején az illetékes szervek és személyek foglalkoz­tak ugyan azzal a gondolattal, hogy Rákosmezőn felépítik a főváros korszerű, állandó repülőterét, de az elmélkedésnél tovább nem jutottak. Az első világháború befejezését követő években hazánkban is megindultak a polgári közforgalmú repülés megszervezésére, beindítására a kísérletek, kezdeményezések. A háborúban győztes országok esetében az főleg csak szervezési és technikai felada­tokat jelentett. Más volt a helyzet nálunk. Anyagi lehetőségeink e célra is csak mini­3 V.ö. Rév Pál: Sporteszközből tömegközlekedési jármű. A Wright testvérek repülésének 75. évfordulójára. Népszabadság, 1978. dec. 17. 15. p. és Rév Pál: A motoros repülés 75 éve. Közle­kedési Közlöny, 1979. évi 5. sz. 78—81. p. 4 V.ö. Rév Pál: Hetven éve alapították Rákos mezején. Hazánk első repülőtere. Népszabad­ság, 1979. okt. 14. 15. p. 5 A Magyar Aero Szövetség Titkársága Feleky Miklós titkár aláírásával Kolbányi Gézának küldött értesítése 1917. április 6-án. Felszólítja: ürítse ki a hangárt, mert április 20-án lebontásra kerül. Közlekedési Múzeum archívuma. Kolbányi hagyaték és Aero c. szaklap 1917. márc 1. 1. P. 504

Next

/
Oldalképek
Tartalom