A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

Veress István: A Közlekedési Múzeum 1985—1987. évi munkája 5

egy múlt századi eredeti fiáker és az egyetlen megmaradt omnibusz (39. ábra). A tablókon és a vitrinek kiállítási anyagain a hazai omnibusz-közlekedés (1832) és a ló vasút (1866) kezdete és története tanulmányozható. A következő részleg a gépi erővel működő városi közlekedési eszközeink korával foglalkozik. Itt látható a gőzüzemű Debreceni Helyi Vasút 1884-ből való személykocsija, a Budapesti Városi Villamos Vasút „A" típusú alsóvezetékes motorkocsija, a Szegedi Közlekedési Vállalat felsővezetékes motorkocsija, valamint a BURV pótkocsija, amely 1895-ben készült a Ganz-gyárban (40. ábra). A Múzeum nyitott kiállítási területén áll a BHÉV 1943ban készült pótkocsija. Az eredeti járművek környezetében levő kiállítási anyag időrendben kíséri nyomon városi közlekedésünk további fejlődését. A gőzvontatás korszakát az elővárosi vasutak, a várhegyi sikló (1870), a fogaskerekű vasút (1874) korai története idézi. Az évszázados múltú fővárosi és vidéki villamosvasút történetét, járműtípusait számos 1:25 léptékű modell illusztrálja. Az 1887-ben megnyílt pesti villamos fotója előtt a Marx téri csomópont makettje ad látványos képet (41. ábra). Szerepelnek természetesen az 1896-ban megnyílt földalatti vasút emlékei is (42. ábra). A fővárosi autóbusz-közlekedés megindulása (1915) pedig fotókon és modelleken tanulmányozható. Önálló kiállítási részleg foglalkozik a két világháború közti fejlődéssel, majd a felszabadulás utáni újjáépítés eredményeivel. Ugyancsak külön téma a budapesti metró vonalainak fokozatos megépítése és megnyitása (43. ábra), amely új korszakot nyitott a városi közlekedés történetében. Megjelentek a felszíni tömegközlekedés új, korszerű eszközei (villamosok, trolibuszok, elővárosi vasúti szerelvények, csuklós autóbuszok) is, és ezek is szerepelnek 41. ábra. Az 1887-ben megnyílt pesti villamos óriásfotója; előtte a Marx téri csomópont makettje 38