A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 129 - Bálint Sándor: Az első hazai városi tulajdonú autóbusz-közlekedési vállalat története 379

MOTOROS ÜZEM A VÁROS TÖMEGKÖZLEKEDÉSÉBEN A lóvasúti társaság számára a már kissé kellemetlenné váló villamosítás ügye kedvező fordulatot vett, amikor az ACSEV bejelentette a város tanácsának, hogy motoros szerelvényeit a városon szeretné átvezetni; a lóvasút vágányait szándékozta igénybe venni. Előterjesztésében jelezte, hogy a lóvasúti társasággal tárgyalásban áll, s ők érdeklődéssel fogadták az ajánlatot. A város közlekedésügyi bizottságában megoszlottak a vélemények az ACSEV tervéről, néhányan ugyanis a környezet elszennyeződésétől tartottak, zajosnak, füstösnek, veszélyesnek vélték a motoros kocsikat, illetve a gőzmozdonyokat. A vita során elhangzott, hogy például Dessauban vágányra helyezett gépkocsival segítik a város személyforgalmának lebonyolítását. Végül is amellett döntöttek, hogy nem utasítják el az ACSEV tervét, de a lóvasúti társasággal kötött szerződést felülvizsgálatra kérik bemutatni.

13 Az ACSEV hamarosan területet kért a várostól a kitérők építésére, s ugyanakkor felsorolta a leendő, általa tervezett megállók helyét és nevét. A város tanácsa a területadásról nem dönthetett, a kérést a közgyűlés elé kellett terjesztenie. Miközben a város az ACSEV tervét és annak várható következményeit fontolgatta, a lóvasúti társaság 1902. szeptember 30-án beadvánnyal fordult a tanácshoz. Ebben megerősíti a vasúttal folytatott híreket, konstruktívnak és a város számára hasznosnak ítéli a motorosok járatását a város belterületén is, mert — mint írták — az új üzem bevezetésekor a viteldíj mérséklésére is számítani lehet, s az valószínűleg alacsonyabb lesz, mint a majdani villamos tarifája lenne. Kéri a várost, „hogy a helyi közlekedésnek ezen új tapasztalati úton Aradon leendő kipróbálására az alkalmat megadni és e végből a városi vasútnak villamosítása iránt folyó tárgyalásokat az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak által is tervbevett kísérleti évre felfüggeszteni méltóztassék.. . "

14 Ez a beadvány, amely nyíltan egy évre fel akarta függeszteni a villamosítás elkezdését, felháborította a tanácsot. Valamennyi bizottság azt tanácsolta, hogy a város egyenesen tegye fel a kérdést: akarja-e a lóvasút a villamos közlekedés bevezetését Aradon, vagy eláll az 1898-ban megfogalmazott szándékától. A város bizottságai a motoros vasút kéréseivel is foglalkoztak. Úgy döntöttek, hogy egy előzetes műtanrendőri bejárás után nyilatkoznak majd, amikor már látták az új járműveket és utaztak rajta. November végén került sor a járművek megvizsgálására, és a pálya bejárására. Az ACSEV jól felkészült a próbára. Az eseményről az „Arad és Vidéke" c. lap az 1902. november 29-i számában ezt írja: „.. .A motoros az aradi állomástól kiindulva a gáji megállóhelyig közlekedett, ott átment a lóvasúti pályára és ezen visszaszaladt a Radnai úti Walder-féle gyárig, majd ismét megtette ezt az utat. ... Két kocsi szaladt a pályatesten: egy főkocsi (gépkocsi), mely előljár s ehhez hozzákapcsolható egy mellékkocsi. Úgy afőkocsiban, mint a mellékkocsiban 48 utas számára van hely, ezek közül a fökocsiban 10 hely első, 38 harmadosztályú, a mellékkocsiban pedig valamennyi harmadosztályú. A vonaton állandóan két vasúti alkalmazott lesz: egy vonatvezető meg egy kalauz. A kocsin Boros Béni I. fölirás olvasható mindkét oldalon, annak az emlékeztetésére, hogy a modern forgalmi eszköz berendezésének eszméjét még néhai Boros Béni pendítette meg..." Úgy tervezték, ha minden sikerül, december 3-án a motoros forgalmat megnyitják Aradon. A lap november 30-i száma közli, hogy a bejárás nem sikerült, a két kocsiból álló szerelvény Battonyáig közlekedett, a lóvasúti vonalakat is bejárta, azonban a kívánt 13 Mi lesz a villamossal ? Arad és Vidéke, 1902. szept. 3. 6—7. p. 14 Villamos helyett motoros. Arad és Vidéke, 1902. okt. 3. 4. p. 25* 387