A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)
II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 129 - Dr. Eperjesi László: A budapesti fuvarozó- és szállítómunkások gazdasági harcai 1906—1908-ban 337
Június 14-én a Roheim Károly és Fiai cég 24 kocsisa szintén félórás munkabeszüntetéssel kényszeríti ki, hogy a kocsikra a kő fel- és lerakásáért ezentúl 1 K különdíjat kapjanak. 114 Július 2-án Adler Samu fuvarost 17 kocsisa félórás sztrájkkal győzi meg, hogy egyik társuk fizetéséből nem célszerű levonni. 115 Szeptember 24-én a Lőwi Ármin és Fiai újpesti lisztkereskedő céggel 5 kocsisa néhány órás sztrájkkal tartatja be a nemrég aláírt árszabályt. 116 Ezek a sztrájkok is a szervezőbizottság előzetes jóváhagyása nélkül robbantak ki, de mivel a mozgalom érdekei szempontjából nem bizonyultak károsnak, nem sértették az érvényben levő kollektív szerződést, a szervezőbizottság utólag jogosnak ismerte el őket. 1907 júliusában azonban két olyan sztrájkbalépés is történt, amelyeket a szervezőbizottság élesen elítélt, a szakszervezeti fegyelem megsértését látta bennük. 1907. július 22-én reggel Kardos Soma fuvaros 13 kocsisa, akik alig egy hete tagjai a szakegyletnek, a kollektív szerződésben megállapított bérnél 1 K-val magasabb hetibért követelve, a munkát beszüntették. A szervezőbizottság jogosulatlannak és szerződésszegőnek nyilvánította a sztrájkot, és még aznap reggel 8 órakor a munka felvételére utasította a sztrájkba lépett kocsisokat. 117 A másik eset a Caro és Jelűnek szállító cégnél történt július 29-én. A cég 18 kocsisa és szállítómunkása azért lépett sztrájkba, mert a munkáltató megsértette a kollektív szerződés azon pontját, amely szerint a szombat este 8 óra után a raktárban végzett munkáért 60 fillér külön díjazás jár. 118 A munkások ezt szerződésszegésként értelmezték és új követelést támasztottak: a szerződésben megállapított hetibér helyett magasabb, 28 koronás hetibért követeltek. A gyorsan összehívott békéltető bizottság úgy döntött, hogy a munkásokat a túlóradíj megilleti, de új követeléseket nem támaszthatnak. A munkások kötelesek azonnal munkába állani, mert a megtörtént eset miatt a kollektív szerződés értelmében a munkát abbahagyniuk nem lett volna szabad, az ügyet rögtön a békéltető bizottság elé kellett volna vinniük. 119 „Hibát követett el mindkét fél" — állapítja meg a békéltető bizottság ítélete. A sztrájk még aznap, július 29-én este megszűnt. 120 A Fuvarozó Munkás 1907. augusztus 1-i számának „Fegyelem" c. vezércikke foglalkozott a két önkényes, a békéltető bizottságot megkerülő, a szervezőbizottság beleegyezése nélkül történt sztrájkbalépéssel. „Nem dicsekvésből mondjuk, de tény igaz, hogy részint harccal, részint békés megegyezéssel sikerült szerződésben biztosítanunk, hogy valamivel rendesebb bért kapjunk és munkaerőnk se legyen a munkaadók prédája. Nehezen tudnak beleszokni a munkaadók a szerződés szabta kötelességekbe. Hol az egyiknél, hol a másiknál gyűlik meg a baj a szerződés megsértése miatt... Egészen természetes, hogy a munkásság nem engedhet egy betűt sem a szerződésből. Nemcsak joga, hanem kötelessége is minden szervezett munkásnak őrködnie afelett, hogy a szerződés híven, pontosan tartassék be... Nincs az a szerződés, amelyet vagy az egyik, vagy a másik rész valamivel meg ne sértene. Ha sérelem éri a szerződést, köteles a sértett fél a sértő felet a békéltető bizottság elé citálni. Helytelen dolgot követ el, aki a békéltető megkerülésével intézkedik és cselekszik. . . Nem abban áll a szervezettség hatalma, hogy nevetségessé tesszük a szakegyletet, hogy csúfságot űzünk a szerződésekből." 115 Tarczai i.m. 28—33. p. 118 Népszava, 1907. júl. 20. — Tarczai i.m. 28—33. p. 117 BFL Rendőrfőkap. eln. res. 1342—1907. — Sztrájkbejelentés. — A magyarországi szocialisztikus munkásmozgalmak az 1907. évben. OKKNy, Bp., 1908. 990. p. 118 BFL Rendőrfőkap. eln. res. 1377—1907. 119 BFL Rendőrfőkap. eln. res. 1438—1907. — Kádár János det. jel. 1907. aug. 7-én. no F uvaroz ó Munkás, 1907. aug. 1. — A magyarországi szocialisztikus munkásmozgalmak az 1907. évben. OKKNy, Bp., 1908. 998. p. 367
