A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 129 - Dr. Eperjesi László: A budapesti fuvarozó- és szállítómunkások gazdasági harcai 1906—1908-ban 337

cikke a lap fölött rendelkező tulajdonosok felfogását fejezi ki. És azért hivatalos közlönyünk, hogy a szakegylet híradásait is széjjelvigye a tagság közé. Mindig jelezve is van, ha valamit a szakegylet tesz közzé. A titkár, az elnök vagy a vezetőség mindig aláírja a közleményünket. — A szaklap irányát sem mi szabjuk meg. Legfeljebb akkor szólhatunk, ha azt a szakegyletre veszedelmesnek tartjuk. Különben is nézetem szerint nem érdemes a címkérdéssel foglalkoznunk. Ha a lap tartalma ellen a tagságnak kifogása van, azt szóvá teheti és meg is adhatja a vezetőségnek a megbízatást arra, hogy a szaklap tulajdonosát vagy szerkesztőjét utasítsa a megkívánt szellembe való írásra.— Ehhez kell tehát magunkat tartani, ha nem akarjuk áthágni a közgyűlés határkörét?

2 A „lapbizottság" tagjainak nevét nem ismerjük, valószínűleg a szakegylet néhány vezetője jogilag a lap tulajdonosa. A lap természetesen valójában a szakegyleté, a szakegylet pénzén jelent meg, az évi mérlegekben rendszeresen feltüntették a szaklapra fordított kiadásokat. A szaklap mint szabadszervezeti forma akkor válik igazán jelentőssé, amikor a szakegylet egyáltalán nem fejthet ki tevékenységet, azaz hatóságilag felfüggesztették. III. Az 1907-es évet a fejlődés és a gazdasági harcokban való győzelem évének nevezi a szakegylet, a Szakszervezeti Tanácsnak tett jelentésében.

63 Valóban, a szakegylet 1906 második felében és 1907-ben kimagasló sikereket könyvelhetett el a tőke és munka mindennapos gazdasági harcaiban. A szakegylet egykori tagsága és vezetősége méltán büszkélkedik ezekkel a harcokkal és az elért eredményekkel, amikor beszámolóikban felsorolják az elért munkaidőcsökkentést és bérnyereséget. Szokásban volt ezeket, nyilván agitatív okokból is, összegezve emlegetni. A számok valóban impozánsak. Másfél év alatt békés úton vagy sztrájkokkal kikényszerítve a szállító- és fuvarozómunkásság 1 736 388 korona munkabértöbbletet és 98 222 nap munkaidő megtakarítást vívott ki.

64 A szakegylet 1907-ben 18 kollektív szerződést köt a munkáltatókkal. Tizet békés úton, tárgyalások útján sikerült megkötni, míg nyolcat sztrájk kényszerít ki. 1906— 1907-ben a szakegylet összesen 26 kollektív szerződést kötött az egyes munkáltatói érdekképviseletekkel, a kocsisokat alkalmazó gyárakkal és kisebb fuvarozócégekkel.

65 A kollektív szerződések közül különösen jelentősek azok, amelyek nagyobb számú szállító- és fuvarozómunkás bér- és munkaviszonyait szabályozták. Ilyenek a bútorszállítómunkások, a szállítómunkások, a malmi és sörös kocsisok szerződései, a fuvarosok ipartársulatával kötött szerződés. Ezek a nagyobb szerződések többnyire tárgyalások útján jöttek létre, de akadt olyan is, amelyet sztrájkkal vagy sztrájkba lépéssel fenyegetve kellett kikényszeríteni. A kollektív szerződések a bér- és munkaviszonyok alakulása mellett bepillantást engednek a szállító- és fuvarozómunkásság életmódjának alakulásába, feltárják a szállító- és fuvarozómunka sajátosságait is. E tanulmány korlátozott terjedelme következtében azonban nem elemezhetjük ilyen vonatkozásokban a kollektív szerződéseket és teljes szövegüket sem közölhetjük. 62 Küzdelem, 1909. febr. 15. 63 Szakszervezeti Értesítő, 1908. jan. 4. p. 64 Tarczai i.m. 34.^p. 85 Szakszervezeti Értesítő, 1908. jan., 4. p. — Tarczai i. munkája csak 24 kollektív szerződést említ. 23* 355