A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 129 - Dr. Eperjesi László: A budapesti fuvarozó- és szállítómunkások gazdasági harcai 1906—1908-ban 337

szabályzat széleskörben való ismertetését nagyon fontosnak tartotta a szervező bizottság, 1908. májusában külön füzetben is kiadták őket. „A bizalmiférfi-szabályzat a szervezettséget alapozza meg, a szabadszervezeti szabályzat a vezetését, intézését a szervezettségnek. Ezeknek a betartása előidézi a fe gyeimet, amelyet nem a parancsszó, de a magunk józan esze diktál magunkra, s ez teremti meg a szervezet erejét." — írja a szervező bizottság.

43 A szabadszervezeti szabályzat, amely „az ellentállás, a sztrájkok, a szervező bizottság s a bizalmiférfiak dolgát és működését van hivatva szabályozni", tisztán szakszervezeti tevékenységre utal. A szabadszervezet végzi azt a tevékenységet, amelyet a szakegylet hivatalosan nem végezhet. „A szabadszervezet célja: 1. Szervezni a teherszállító és fuvaripari munkásokat. A szervezett munkások munkabéreit emelni és munkaidejét rövidíteni. A kötött szerződések szigorú betartására őrködni. 2. A sztrájkok, bojkottok, kizárások és megrendszabályozások alkalmával a tagokat segélyben részesíteni.'''' A szabadszervezeti tagság egyetlen kritériuma: heti 10 fillér tagsági díj fizetése az ellentállási pénztárba, melyből a sztrájkokat segélyezik. Aki már három hónapja fizeti az „ellentállást", az rendes tagnak számít. A szabadszervezet tagjainak sztrájk, bojkott, kizárás vagy megrendszabályozás esetén segélyt ad. (Három hónap eltelte után napi 2 koronát. Ezt indokolt esetben, például házbérfizetés, betegség esetén, a bizalmiférfi-testület vagy a szervező bizottság felemelhette.) A szabadszervezet vezetőségét a 17—21 tagú szerviző bizottság és a bizalmiférfitestület képezi. A szervezőbizottságot minden évben az e célból összehívott tagértekezleten választják meg. A szervező bizottság kezeli az ellentállási pénztárt, s e célból elnököt, pénztárnokot és két ellenőrt választ. Az ellentállási pénztár ellenőrzése szigorú, nemcsak a két ellenőr tartozik havonta egyszer felülvizsgálni és erről a bizalmiférfi-testületnekjelentést tenni, de magának a bizalmiférfi-testületnek is jogában áll bármikor a saját kebeléből két ellenőrt kiküldeni a pénztár megvizsgálására. A szabadszervezet tényleges vezetője a szabadszervezet titkára, egy személyben a szabadszervezet ügyvivője, „akinek kötelessége a mozgalom vezetése és a lap szerkesztése."^ A szervező bizottság hetenként egyszer ülésezett, de szükség esetén többször is összehívható. A szervezőbizottsághoz közvetlenül lehetett fordulni. „A szervezőbizottság üléseinek idejét minden bizalmiférfival tudatjuk, akinek van aztán valami jelentenivalója, megjelenik és előadja! "1907. augusztus 1-től sürgős esetben, ha a szervezőbizottság aznap nem ülésezett, a Fuvarozó Munkás szerkesztőségéhez lehetett fordulni.

45 A szervező bizottság minden fontos ügyet a bizalmiférfi-testület elé terjesztett. A legfontosabb feladatát a következőkben határozták meg: „Sztrájkba lépni vagy bojkottot rendezni csakis a szervező bizottság vagy a bizalmiférfi-testület előzetes hozzájárulásával szabad. Sürgős esetekben a szabadszervezeti ügyvivő vagy a szervezőbizottsági kiküldött beleegyezése is elegendő." Engedély nélküli sztrájkot a szabadszervezet nem segélyez.

46 A szabadszervezet vezetősége és a munkások közötti kapcsolatot a bizalmiférfiak, illetve a bizalmiférfi-testület jelentette. Lényegében a szabadszervezet tevékenységének sikere, a szakszervezeti munka hatékonysága rajtuk múlik. A szakegylet ezért különös 43 Fuvarozó Munkás, 1908. máj. 15. 44 U.o. 1907. nov. 15. 45 U.o. 1907. júl. 15. 4

« U.o. 1907. nov. 15. 347