A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 129 - Barkóczi Jolán: Az első magyar hajózási folyóirat szaklapelődei 285

fénye és poézisa és a nemzeti büszkeség tartja ébren az érdeklődést egyetlen kikötőnk iránt: vannak azonban számosan, kik jól tudják, hogy Fiumének hazánkra nézve a nemzeti vagyonosodás forrásává kell lennie. . . A gazdának mai napság már kereskedőnek is kell lennie. A kellő piacot keresni, a fogyasztót a legrövidebb és legolcsóbb úton — a közvetítők nagy számának kizárásával — megközelíteni: ez az agrárius ország vagyonosodásának föltétele. .. Egy virágzó ki- és beviteli kereskedelemhez az utakat egyengetni, a szükségletekről és a kivitel módozatairól iparvállalatainkat, kereskedő köreinket és gazdaközönségünket rendszeresen tájékoztatni, kiváló kötelességünknek fogjuk tartani... Tárcánkban tartalmas és gyönyörködtető olvasmányokat, Csarnokunkban irodalmi beccsel biró, különösen olasz, magyar vagy fiumei vonatkozású tudományos dolgozatokat fogunk olvasóinknak nyújtani."

1

^ A folyóirat szakcikkei színvonalasabbak a „Fiúmé"-ben közölteknél. A „Magyar Tengerpart" első két száma hozta Fest Kálmánnak, a fiumei Tengerészeti Hatóság miniszteri osztálytanácsosának „Kötőink és tengeri forgalmunk a lefolyt húsz évben" c. áttekintését. A jeles szakember beszámolt a kikötőépítésről és a vasúti összeköttetés létrehozásáról, majd statisztikai adatokkal bizonyította Fiume fejlődését.

30 A kikötő hajó- és áruforgalmáról minden évben statisztikai adatokkal kísért értékelő cikk jelent meg. Pl. az 1893. évről így számol be a folyóirat: „A magyar kikötő hajóforgalma az 1893. évben oly arányokkal szerepel, aminőt eddig még egy évben sem értünk el. A hajóforgalom fokozatos növekedése nem annyira a hajók száma, mint azok tonnatartalmánál észlelhető leginkább, ami a mellett tanúskodik, hogy a kikötőt hova tovább több nagy hordképességü hajó keresi fel. 1893-ban érkezett 6540 hajó 1,003,191 tonna tartalommal, indult pedig 1893-ban 6282 hajó 975,905 tonna tartalommal. . . Az 1893. évi hajóforgalomban az osztrák—magyar lobogó a hajók számát illetőleg 80,8%-kal, az olasz lobogó 15,5%-kal, az angol lobogó 2,7%-kal szerepel, míg tonna tartalmát illetőleg az osztrák—magyar lobogó 63,5%-kal, az angol lobogó 24%-kal, az olasz lobogó 8,8 %-kal vesz részt a forgalomban. Fiume hajóforgalmában úgy számra, mint tonnatartalomra nézve a gőzhajók szerepelnek első helyen. így 1889-ben a gőzhajók 57%-kal, 1890-ben 56%-kal, 1891-ben 57%-kal, 1892-ben 61 %-kal és 1893-ban 62 %-kal vettek részt az illető évek összforgalmában."

31

1894-től a folyóirat valamennyi számának első oldalára került az a hetenkénti kimutatás, amely a naponta Fiúméba érkező, illetve onnan kiinduló hajók nevét, nemzetiségét, rakományát mutatja. Az Adria gőzhajózási részvénytársaság forgalmáról havonta volt olvasható beszámoló. A „Magyar Tengerpart" főcikkei közül említésre érdemesek pl.: A fiumei kereskedelmi kamara,

32 A magyar—horvát gőzhajózási társaság 1892-ben,

33 Fiume vasúti forgalma 1887—1892-ben,

34 Fiume mint fürdőhely,

35 A fiumei kikötő forgalma,

36 Tengerészeti segélyalapok 1896-ban,

37 Fiume cukorforgalma,

38 A magyar tengerjog,

39 Tengeri hajózásunk jövője.

40 Mivel a lap szerkesztői, Körösi Sándor és Fest Aladár a fiumei magyar főgimnázium tanárai voltak, mindketten diplomájuk 29 Magyar Tengerpart, 1893. évi 1. sz. 1. p. 30 U.o. 1893. évi 1. és 2. sz. 2—3. p. 31 Fiume hajóforgalma. U.o. 1894. évi 2. sz. 1. p. 32 U.o. 1893. évi 10. sz. 1. p. 33 U.o. 1893. évi 9. sz. 1. p. 34 U.o. 1893. évi 11. sz. 1. p. 35 U.o. 1893. évi 13. sz. 1. p. 36 U.o. 1893. évi 16. sz. 1. p. 37 U.o. 1897. évi 6. sz. 2. p. 38 U.o. 1897. évi 10. sz. 2. p. 39 U.o. 1897. évi 14. sz. 2. p. 40 U.o. 1897. évi 18. sz. 2. p. 293