A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 129 - Barkóczi Jolán: Az első magyar hajózási folyóirat szaklapelődei 285

legjelentékenyebb rész ezúttal is a dalmát kikötőkre esett, melyek közül különösen Zára, Spalato, Cattaro volt kikötőnkben érdekelve. A trieszti kikötőből hasonlókép nagyobb mennyiségű árut hozattak be. Sajnos azonban, hogy piacunkat kézműáruval még ma is teljesen Trieszt látja el. Budapest és általában a magyar gyáripari termékek elenyésző csekély mennyiségben szerepelnek piacunkon, pedig ha meggondoljuk Fiúmének helyzetét, honnét a közeli szigetekre és kikötőkbe továbbá a dalmát partokra előnyösen lennének az osztrák gyáripari cikkeknél szolidabb magyar produktumok értékesíthetők, világos lesz előttünk, hogy ez irányban úgy a magyarországi, mint a fiumei gyáriparra nagyfontosságú terrénium meghódítása várP A „Fiume" havonta olvasható rovata volt Az Adria magyar tengeri gőzhajózási társulat áruforgalma és A magyar gőzhajózási vállalatok havi eredményei, mely utóbbi a Fiume—Velence között közlekedő, a fiume—metcovich—raguzai és a fiume—cherso—polai járatok által szállított áruk fajtájáról és mennyiségéről szolgáltat adatokat. Fiume e korszakban legfontosabb kiviteli cikkének forgalmi adatait adja a Lisztforgalom c. állandó rovat. A két nagy adriai kikötővárosból, Magyarországból és a nagyvilágból érkező friss híreket a Kereskedelmi hírek és a Tengerészeti hírek hozta néhány sorban. A lap első oldalán, a vonal alatt mindig megtalálható a „Fiume" tárcája. E rovatban szépirodalom és Fiume történetéről szóló írások voltak olvashatók, pl. Fest Aladár főgimnáziumi tanár hosszú sorozata 1885-ben „Fiume a jelen század elején" címmel. Hasonlóképpen a művelt olvasóközönségnek szólt a Csarnok c, nem állandó rovat, amelyben pl. Hunfalvy János előadása olvasható a kikötővárosról.

28 A „Fiume" terjedelmének nagy részét a kikötőváros életének hírei töltik meg. A Különféle hírek c. állandó rovat a város egészségügyi viszonyairól, iskoláiról, a városban tartózkodó jelesebb nyaralókról, a helyi testületek működéséről számol be. A lap utolsó oldalait vasúti és hajózási menetrendek foglalták el. 1893. január 1-jén jelent meg először a „Magyar Tengerpart" c. „közgazdasági, társadalmi és irodalmi hetilap". (2. ábra.) Szerkesztői már a „Fiúmé"-ben is dolgozó főgimnáziumi tanárok, Fest Aladár és Körösi Sándor voltak. A „Magyar Tengerpart"-ot 1893 júniusától egyedül szerkesztette első olasz—magyar nagyszótárunk alkotója, Körösi Sándor. A „Magyar Tengerpart" jobb papíron, szebb minőségben, de igen hasonló tartalommal és szerkesztési elvek alapján készült, mint a „Fiume". A folyóirat célkitűzéseiről így ír a bevezető cikk: „Fiume a magyar korona csillogó gyöngye. A város és a kikötő az állam gondoskodásából és fiainak tevékenysége folytán óriási léptekkel halad előre. A tengerparton a vitorlások árbócerdeje mellett ott zakatolnak folyton a hatalmas gőzösök rakodó gépezetei. . . A rakodó partokon s a mólókon és rivákon tenyérnyi üres helyet is hiába kutat a fürkésző tekintet... Es mégis, minduntalan felhangzik a panasz: Fiume kereskedelme pang! Fiume pangásnak indul! Kikötőnkben minduntalan új meg új, szebbnél szebb gőzhajók sorakoznak a több mellé... Utcáinkon az élet zsivaján kívül a vasúti átjárók előtt minduntalan megtorlódó kocsi és személyközlekedés a jellemző kép. Itt új fényes palotát emelnek a rohamosan növekvő lakosság befogadására, ott a csatornázás munkásai szaggatják fel az utcák kövezetét, a város tanácstermében a közúti közlekedő eszközök létesítésének kérdésein fáradoznak. .. Az anyahaza kebelén melengeti a várost. . . Es mégis, minduntalan felhangzik a jajkiáltás és végig nyilallik az egész hazán: Fiume elégedetlen!... Hogy magyarázható a sok ellentmondás ? A hazai közönség, sőt maga a fővárosi sajtó sem ismerte eddigelé kellőképpen Fiumét... Ezen a ponton akarunk mi segíteni. Hű és pártatlan képírói és kommentárai akarunk lenni a helybeli állapotoknak... Sokakban csak az óceán 27

U.o. 1882. évi 13. sz. 5. p. 28 U.o. 1885. évi 2. sz. 6. p. 19* 291