A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 129 - Dr. Frisnyák Zsuzsa: Út-, híd- és révvámok Magyarországon (1853—1890) 241

1873-ban vámmentességi kérdések elvi tisztázására és egy javaslat kidolgozására a Belügyminisztérium keretén belül bizottság alakult. Ebbe a bizottságba a KKM is elküldte szakértőjét, Metzner Antal tanácsost. A bizottsági állásfoglalás szerint, bár az 1848:

VIII.te. kimondta a közteherviselést, a magánszemélyek által szedett vámdíjak nem sorolhatók a közterhek közé. Ezeknél a vámtárgyaknál a régi, 1848 előtti gyakorlat érvényes. Nem történtek olyan intézkedések, amelyek a vámtulajdonost kiváltságának kiterjesztésére hatalmazná fel, tehát jogukat csakis az 1848 előtti mértékben gyakorolhatják. A bizottság e jogi indok mellett egy pénzügyi indokkal is alátámasztotta álláspontját. Előbb vagy utóbb sorra fog kerülni a magán vámok állami megváltása. Nem engedhető meg, hogy a magánvámok jövedelmeit növeljék, mert ez a megváltási összeget is megnövelné. „E kiváltságnak törvényhozás utjáni megszüntetése még most azért sem lenne tanácsos, mert ezáltal megszaporodna vámjövedelme, s ennek az ország általi megváltás esetében [a vámtulajdonos] nagyobb váltsági összeget követelne."

21 Lúgos mezőváros 1879-ben elhatározta, hogy volt jobbágyoktól is követelni fogja, fizessenek a malomba gabonát vivő fuvarok után. „... mert megszűnvén az úrbéri szolgalom a volt jobbágyok részéről, az úrbéri földes uraság irányában, meg kell hogy szűnjön ama jog is, melyet a volt úrbéresek használtak."

22

' A KKM ezzel a határozattal nem értett egyet. Kimondták, hogy az úrbéri megváltással a volt jobbágyok nem vesztették el azt a jogukat, hogy „földjeik mivelésére" vagy a malombeli fuvarozásnál ingyen használhassák a vámtárgyakat. Az úrbéri jogviszonyból fakadó vámmentességi ügyek legérdekesebbike Adler Gáspár érsekújvári izraelita ügye volt, 1865-ben. Adler 1848 után Érsekújváron házat vásárolt. Mint érsekújvári polgár kérte, hogy a helybéli hídon a vámfizetés alól — hasonlóan a város többi polgárához — mentsék fel. Érsekújvár lakosai, mint az esztergomi érsekség jobbágyai, 1848 előtt vámmentességet élveztek. A probléma ott jelentkezett, amikor kiderült, hogy az esztergomi érsekséghez tartozó helységekben, így Érsekújváron is, 1848 előtt izraeliták házat vagy más ingatlant nem szerezhettek, le nem telepedhettek. Ezért Adler kérését az esztergomi érsekség ellenezte. A magyar udvari kancellária véleménye szerint azonban, mivel az izraeliták Érsekújváron házat szereztek, érsekségi volt jobbágyoknak tekinthetők, s mint ilyeneket, megilleti őket a vámmentesség. Scitovszky János bíboros nem tudván belenyugodni ebbe a döntésbe, szenvedélyes hangú levélben fordult a királyhoz „...azon megbotránkoztatóan s a katolikus vallást lealázóan kivételes állapot származik, miszerint az izraeliták mindenütt az egész országban vámot fizetni tartoznak, de az esztergomi érsekségben, hol 1848 előtt a katolikus vallás tisztaságának megőrzése tekintetéből még csak le sem telepedhettek, éppen azért vámmentesek, mert kivívták maguknak az esztergomi érsekség katolikus alatvalói közötti megtelepedést. Nem titkolhatom azon fájdalmamat, melyet mint katolikus főpap érsek, a katolikus vallás ezen megaláztatásából érzek... "

23 Ferenc József a kancellária döntését nem másította meg. Az esztergomi érsekség jobbágyainak vámmentességi igényei más esetben is vihart kavartak. Garamszentbenedek község lakosai kérték, hogy ismerjék el vámmentességi jogukat. Az ügyben nemcsak a KKM, hanem az igazságügyi miniszter véleményét is kikérték. Az alapos vizsgálat úgy találta, hogy nem lehet Garamszentbenedek jogát elismerni, mely döntéssel az uralkodó is egyetértett. Úgy ítélték meg, hogy 21 OL. K. 173. 1884. 12. t. 598. cs. Kincstári jogügyi igazgatóság KKM-hez. Bp. 1875. márc. 20. 22 OL. K. 173. 1879. 12. t. 217. cs. Lúgos mezőváros rendes választmányi ülésének jegyzőkönyve. Lúgos, 1879. ápr. 2. 23 OL. K. 173. 1867. 12. t. 11. cs. Scitovszky János bíboros levele a királyhoz, 1865. szept. 16. 17* 259