A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 129 - Dr. Frisnyák Zsuzsa: Út-, híd- és révvámok Magyarországon (1853—1890) 241

Az ausztriai vámrendszer bevezetéséről rendelkező parancs rögzíti azt az alapelvet, hogy vámfizetésre csak az kötelezhető, aki a vámtárgyat valóban használta. Vámot szedni csak a töltésszerűen megépített országutakon és a 10 ölnél hosszabb hidakon engedélyez (a révek esetében nincs megkötés). Vámot nem az emberek, hanem a szekérbe fogott, illetve a szabadon hajtott állatok után kell fizetni. Ez alól csak a révek jelentenek kivétel, ahol a gyalogosokat is fizetésre kötelezik. A mérföldenkénti (1 mérföld = 7585,94 m) útvámot a parancs a következőkben szabta meg: — igás marhával befogott jármű esetén minden befogott igásmarha után .. 1 kr.

11 — nehéz hajtó marha (ló, ökör, birka, tehén, öszvér, szamár) darabja .... 1/2 kr. — könnyű hajtómarha (borjú, juh, kecske, sertés) darabja 1/4 kr. 1. táblázat Kincstári hidak vámtarifája az 1853-as császári nyílt parancs alapján Fizetendő vámok összege kr-ban Adatok 10—20 öl közötti hidakon (1. oszt.) 20—40 öl közötti hidakon (2. oszt.) 40 ölnél hosszabb hidakon (3. oszt.) Járműbe fogott minden db igásmarha Minden db teherhordó marha és nehéz hajtómarha Könnyű apró hajtómarha, db 1 V, v

4 2 1 V, 3 3

/

4 A hídvámokat a híd hossza alapján állapították meg, három osztályba sorolva őket (1. táblázat). A révvámokat a hídvámok tarifája szerint szedték, azzal a különbséggel, hogy a 10 ölnél kisebb réveken az 1. osztály tarifáját alkalmazták. A parancs felsorolja azon személyeket és fogatokat, akik és amelyek valamennyi vámon mentességet élveznek (pl. az udvar, a főhercegek, a külföldi követek, a kincstári fuvarok, katonai fuvarok, csendőrség, pénzügyőrség, levélposta, egyfogatú postakocsik, lelkipásztorok stb.), valamint azon vámmentességeket, amelyek egy adott helyre vonatkoznak. Azoknak a településeknek a lakói, ahol vámsorompó állt, vámmentességet élveztek, ha földjeikre mentek dolgozni, vagy onnan hazaszállították terményeiket, ha a havasi legelőkre kihajtották a marhákat stb. Ellenben fizetniük kellett az eladásra menő vagy jövő fuvarok után. A császári nyílt parancs életbelépési idejét (1853. május 1.) a végrehajtási utasításban november l-re módosítják, majd 1854. február 22-én, tehát alig 4 hónap eltelte után a király egy új rendszert léptet életbe helyette; az általános vámoltatás módszere megbukik. Az abszolutizmussal foglalkozó szakirodalom ezt a tényt, mint a nemzeti ellenállás egyik következményét említi meg. A helyzet azonban ennél sokkal bonyolultabb volt. A magyar úthálózat az 50-es években (s még évtizedekig) rendkívül elmaradott volt. Ez nemcsak az utak kiépítettségére, minőségére és állapotára vonatkozik, hanem jól látszik a meglevő közutak összes hosszának az ország területéhez mért arányában is. Egy 1868. évi KKM felterjesztés szerint például Angliában minden négyzetmérföldnyi 11 A végrehajtási utasításban a parasztszerkérbe fogott igásmarhák utáni vámot felére csökkentik. 249