A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 89 - Bálint Sándor: A BART története 1937-től 1947-ig 417

Végeredményben délelőtt háromnegyed tízig nem volt autóbusz-közlekedés a városban; a reggeli forgalmat nem bonyolíthatták le, s természetesen az állomásra sem mentek le a kocsik. Ez az állapot tovább így nem maradhatott s Farkas Sándor polgármester háromnegyed 10-kor utasítást adott a BÁRT járatok megindítására." A Fejérmegyei Napló 1943. június 25-i, pénteki száma foglalkozik a miniszter döntésével. Eszerint

91 „...a ker. és közlekedésügyi miniszter csütörtökön érkezett leirata szerint a fellebbezést elutasította azzal a megokolással, hogy az iratokból megállapíthatóan a fellebbező vállalat az utóbbi években nagyobb beruházást nem végzett. Ezzel szemben a város közlekedési igényeinek kielégítése a BÁRT Budapest környékén már bevált üzletvitele mellett biztosítottnak látszik. Hangsúlyozta a miniszter: semmiféle rendelet nem írja elő, hogy a lejáró engedélyeket az engedélyező hatóságnak meg kell hosszabbítania, nyilvánvaló tehát, hogy az autóbuszengedély meghosszabbítása, megadása, illetve az ilyen irányú kérelmek elutasítása a város polgármesterének diskrecionális joga, jogsértés tehát nem történt, ezért a fellebbezést el ke/lett utasítani." A lap egy másik cikkében arról tudósít, hogy a BÁRT bemutatkozása jól sikerült, a sűrű járatoknak köszönhetően a zsúfoltság megszűnt, s Űrnapján, június 24-én este már nem igen akadt utas. Újításként ismerteti, hogy a szőlőhegyi járatokhoz — gyümölcsszállítás céljára — kétkerekű pótkocsikat kapcsoltak és 10 kilóig 32 fillérért szállítják a csomagokat. A BÁRT végül is nem 3, hanem 7 vonalon szállította az utasokat: az „A" vonalon, amely a Horthy Miklós térről (Marx tér) a Nádor utcán (Március 15 út), a Károly király téren (Szabadság tér), a Szent Korona utcán (Táncsics Mihály út), a Kossuth Lajos utcán, a Ferenc József téren (István tér), a Zita királyné úton (Vörös Hadsereg útja), a Deák Ferenc úton (József Attila út) át a vasúti pályaudvarig; a „B" vonalon, amely a Horthy Miklós térről a Nádor utcán, a Nagy Sándor úton (Ady Endre út), a Palotai úton, a Göbel János téren (György Oszkár tér), a Simor úton (Piac tér), a Vörösmarty téren, a Zita királyné úton, a Budai úton (Vörös Hadsereg útja), az Aranybulla úton (Vörös Hadsereg útja) át a Defekt csárdáig; a „C" vonalon, amely a Horthy Miklós térről a Nádor utcán, a Károly király téren, a Rákóczi úton, a József úton (József Attila út), a Budai úton, az Aranybulla úton, a Fiskális úton át a Máriavölgyi zöldkútig; a „D" vonalon, amely a Horthy Miklós térről a Nádor utcán, a Károly király téren, a Bazilika téren, a Szent Korona utcán, a Kossuth Lajos úton, a Vörösmarty téren, a Széchenyi úton át az Úrhidai keresztezésig; az „E" vonalon, amely a Vörösmarty térről a Kossuth Lajos utcán, a Szent Korona úton, a Károly király téren, a Nádor utcán, a Nagy Sándor utcán, a Palotai úton át a Szentháromság temetőig; az „F" vonalon, amely a Károly király térről, a Nádor utcán, a Horthy Miklós téren, a Széna téren (Május 1. tér), a Berényi úton át az Oncsa telepig; a „G" vonalon a Horthy Miklós térről a Nádor utcán, a Nagy Sándor úton, a Palotai úton, a Göbel János téren, a Boldogasszony téren (Piac tér), a Simor utcán, a Vörösmarty téren, a Zita királyné úton, a Budai úton, az Erzsébet ligeten át (Ságvári Endre liget) a Szent György közkórházig. Az „A" vonalon naponként 25 fordulót, a „B" vonalon 4 fordulót, a „C" vonalon 8 fordulót, a „D" vonalon 3 fordulót (hetivásárkor 4 fordulót), az „E" vonalon 1 fordulót, az „F" vonalon 1 fordulót teljesített. Csathó üzemvezető kijelentette, hogy ha kell, újabb járatokkal állnak a közönség rendelkezésére, a jelenlegi menetrendet csak ideiglenesnek tekinti; a véglegeset néhány hetes üzemidő után állítják 91 Miniszteri döntés az autóbusz ügyében. Fejérmegyi Napló, 1943. jún. 25. 1. p. 470