A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 89 - Dr. Eperjesi László: A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete első elődszervezetének megalakulásáról 311

Tarczai idézett megállapítása nem egészen pontos és néhány kérdést nyitva hagy Nagy István nem íratott új alapszabályokat, hanem az 1897-ben jóváhagyott szakegyleti alapszabályokat nyújtja be újra, némi változtatásokkal. Nagy István csakugyan nem riadt vissza a hatóságoknál történő' ügyintézéstől, de Tarczai mégis túlbecsüli képességeit. Erre inkább fényt vet a belügyminiszternek a főváros tanácsának küldött, a szakegyleti alapszabályok jóváhagyását tartalmazó leirata. Nagy István az alapszabályok jóváhagyását kérelmezve valamilyen szakegyleti programfélét is kifejtett kérvényében. A belügyminiszter erről röviden csak ennyit mond: „Az egyleti elnök kérvényében felhozott egyéb kívánalmakra, ezek érthetetlen volta miatt, nem terjeszkedhettem ki."

65 Tarczai nem mutat rá, hogy az 1897-es alapszabályok benyújtása súlyos hiba volt, s itt mutatkozott meg döntően az a hátrány, amely a fuvarozómunkások újból kibontakozó szakegyleti mozgalma és a munkáspárt kapcsolatának hiányából fakadt. A MSZDP ekkor már kizárólag országos alapszabályok benyújt sát szorgalmazta, és az országos szakszervezeti alapszabály kidolgozásához segítséget nyújtott volna a szervezkedni kívánó kocsisoknak. A most elkövetett hibát — a hatóság ugyanis 1903ban jóváhagyta a szakszervezetek által benyújtott országos alapszabályokat,

66 — a később szocialista útra tért szakegyletnek kellett megszenvednie, majd tíz évig várva, hogy országos szervezetté válhassék.

67 Az új alapszabályokban megváltoztatták a szakegylet nevét. „A budapesti teherszállító- és fuvaripar-munkások szakegylete" helyett a szakegylet új címe: „A budapesti teherszállító- és fuvariparmunkássegédek szakegylete". Űj körülírása van a szakegyleti tagságnak is. Az előző alapszabályok szerint „rendes tag minden fedhetetlen teherszállító és fuvaripar munkás lehet, ki a megállapított beíratási díjat befizeti és a járulék befizetésére kötelezi magát". Az új alapszabályok szerint „rendes tag olyan egyén lehet, ki Budapest területén ismerős éjjel s nappal, a munkaviszonyokat alaposan ismeri és életének 18-ik évét betöltötte s az állatokkal szakértelemmel bánik." Feltűnő, hogy az új megfogalmazásban csak közvetve van a szakegyleti tagok foglalkozása megjelölve. (Az 1906-ban kinyomtatott tagsági könyvben, amely az alapszabályokat is tartalmazta, ezt az ellentmondást úgy oldotta fel a szakegylet, hogy a könyvecske első oldalán a tag neve után nyomtatva feltüntették: „tag foglalkozása: fuvarozó-munkás".) A tagság feltételeinek körülírásánál voltaképpen átvették az 1897. évi rendőrfőkapitányi rendeletnek azt a megfogalmazását, hogy kinek adható hajtási engedély a főváros területén. Lényeges eltérés is van azonban a főkapitányi rendelet és az új alapszabály között: a rendőrség már 16 éves kortól kiadta a hajtási jogosítványt, míg az új alapszabályok a tagságot — semmivel sem indokolhatóan és szükségtelenül — a 18. életév betöltéséhez kötötte, és ezzel a legfiatalabb kocsisokat kizárta a szervezkedés lehetőségéből. Egészen szokatlan, kuriózumnak tekinthető változtatás történt az alapszabályok 4. §-ában. A heti tagjárulékot változatlanul 40 fillérben állapítja meg, de az új alapszabályok szerint: „A 40 fillérnek 1/3 részét a gazdák illetve a munkadók fizetik baleset és munkanélküliek segélyezésére." Ez az illuzórikus és veszélyeket is magába rejtő elképzelés — Tarczai szavaival szólva —, csakugyan Nagy István „módja és esze" 65 BFL Tan. ir. IV. 1407 B. 17 117/1903. 66 Jászai Samu: A magyar szakszervezetek története. Szaktanács, Bp., 1925. 80. p.; Erényi i. m. 242—263. p. 67 Többszöri visszautasítás után, 1912. máj. 20-án hagyták jóvá az országos alapszabályokat. (Alapszabályok: Pl Arch. 670. fond. XII. ő. e. és BFL Tan. ir. IV. 1407 B. B 106 633/913-XV). 1912. júl. 14-én a Budapesti Teherszállító és Fuvaripari Munkássegédek Szakegylete rendkívüli közgyűlésen kimondta megszűnését és egyben a Magyarországi Szállítási és Közlekedési Munkások Országos Szövetségének megalakulását. — Küzdelem, 1912. aug. 1. 21 321