A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)
II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 89 - Dr. Dienes Istvánné: Hieronymi Ottó Ferenc élete (1803—1850) 131
komor hangú levelét (13. ábra) egészében idézzük: „Az országos honvédelmi bizottmány Hyeronimi Ottó vasúti főmérnöknek. A honvédelmi bizottmány rendeletéből Önnekmeghagyatik,hogy a vett szóbeli részletes utasítás szerinti czélr a [kiemelés tőlem, D. L] maga mellé vévén két alkalmass erélyes segédet Pozsonyba utazzon, s ott bejelentse magát Kossuth Lajos bizottmányi elnök, vagy távollétében Görgey Arthur tábornok s fővezér és Csányi László korm. biztos uraknál adják elő megbízatásukat s tegyenek a' szerint mint a fentisztelt urak rendelni fogják. A szükséges úti költségekre az előlegezést a pénzügyministerium megteendi, mellyhez már a rendelet elküldetett miszerint Önnek nyugtatványára számadás terhe alatt 350 pfr kifizettessen. Bizton reméljük, hogy Ön segédeivel együtt erélyes s jól számított működése által a haza megvédéséhez mindent elkövetend, s érezni fogja e' megbízatás fontosságát s' egyszersmind a felelőség súlyát mi figyelmetlenség vagy mulasztás által Önöket személyesen is érhetné. Budapesten November 5 én 1848. Az országos honvédelmi bizottmány. Perényi Zsigmond helyettes elnök." A levél a schwechati vereség (1848. október 30.) hírére született, annak lesújtó hatását tükrözi. 80 A vereség után, november 1-én kapta meg tábornoki és fó'vezéri kinevezését a helyszínen levó' Kossuthtól Görgei Artúr, azért a példamutató személyes bátorságért és szervezőkészségért, amellyel a teljesen felbomlott magyar sereget összefogta és visszamentette a magyar határ mögé. 81 Várható volt azonban, hogy a győztes osztrákok napokon belül támadni fognak, ami a szétzilált magyar hadseregre végzetes lett volna, ezért kellett sürgősen védelmi intézkedéseket elrendelni. Hieronymi november 6-án útrakelt; irataink között fekvő számadásából tudjuk, hogy gőzhajóval utazott, ő maga az 1. osztályon 5 Ft 20 krajcárért, segédje a 2. osztályon 3 Ft 20 krajcárért. Pestről Pozsonyba akkor még 28 óráig tartott a hajóút, s nagyon kényelmesnek sem volt mondható az utasok elhelyezése. 82 Megérkezésekor rögtön kézhez kapja a részletes utasítást: „A magyar felső Dunai tábor parancsnoka. Pozsony Nov. 7 én 1848. Hieronimi Ottó Ferencz vasúti főmérnök Úrnak Pozsonyban. Meghagyatik Önnek ezennel Weiss Antal és Dobák János segéd uraival együtt Hudoba elnöki futár Úr kíséretében nyomban indulni Guyon ezredes Úr táborába — Nádas mellett a fejér hegyen keresztül létező hegyszoros járhatlanná tétele végett. — Guyon ezredes Űr egyúttal oda utasíttatott kegyed működését minden erejéből elésegíteni. Önnek ösmeretes hazafiuságától azt várhatom bizton hogy a nevezett hegyszoros nem csak egy helyen hanem, ha lehet egész terjedésében olly sikeresen fog járhatlanná tétetni hogy csakugyan tetemes akadályul szolgáljon egy ellenséges betörő ármádia ellenére. Görgei tábornok." (14. ábra). A nádasi szoros a Fehér-Kárpátok egyik legfontosabb hágója volt Nagyszombat irányában; a Morva folyó túlsó partján állomásozó Simunich tábornok 8 ? csapatai előtt kellett az utat lezárni. Nem volt tehát véletlen, hogy a Honvédelmi Bizottmány éppen Hieronymit jelölte ki a feladatra, hiszen ezt a terepet nála jobban senki sem ismerte: ő térképezte fel még a vasútépítés során. A kort jellemző adalékként jegyezzük meg, hogy a mindössze 49,5 km hosszú pozsony—•nagyszombati lóvasút, amelyet addig csakis a helyi árutermelő nemesség és polgárság érdekeit szolgáló, teljesen 80 A schwechati csata lefolyását megrázó erejű közelképekben eleveníti fel báró Splény Béla, aki sógora, Guyon Richárd oldalán önkéntesként vett részt az ütközetben. Splény Béla emlékiratai, i. m. I. köt. 69—87. p. 81 Pusztaszeri László: Görgei Artúr a szabadságharcban. Nemzet és emlékezet. Magvető Könyvkiadó, Bp., 1984. 53—56. p. 82 Splény Béla emlékiratai, i. m. I. köt. 272—274. p. 83 Simunich, Bathasaer von, 1785—1861. Császári altábornagy, hadosztály-, majd hadtestparancsnok. 157
