A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)
II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 89 - Dr. Dienes Istvánné: Hieronymi Ottó Ferenc élete (1803—1850) 131
s benszülöttekre; a végrehajtásnál pedig felügyeljen, hogy hivatalos körben a kellő függés, a rend fő feltétele szigorúan fentartassék. Ez leend Önnek közelebbi megbízatása. Fentartom magamnak, hogy további munkakörét közelebbről tüzetesen rendezzem, s akkoron rendszeres díjazásáról is rendeletemet kiadjam. Kelt Budapesten [sic!] Május 18. 1848. gr. Széchenyi István." Májusban még úgy látszott, most végre megnyílt az út a tervek valóra váltásához; később majd látni fogjuk, milyen nagyszabású tervezőmunka indult meg az államköltségen kiépítendő vasutak nyomvonalának kijelölésére. Hieronyminak e munkálatokban döntő szerepe volt. Ám az események drámai fordulata folytán — mint ismeretes — szeptembertől az ország már önvédelmi harcban állt; Batthyány lemondása után a kormány jogkörét az Országos Honvédelmi Bizottmány vette át. A lélekben összeomlott és a döblingi tébolydába szállított Széchenyi István helyett addigi osztályfőnöke, Kovács Lajos 12 lett a közmunka és közlekedési ügyek irányítója. O írta alá azt az 1848. október 27-én kelt körözvényt „a Közmunka és Közlekedésügyi ministerium valamennyi főmérnökeihez" amelyben „... az erősítési munkálatoknak rögtön megkezdhetése végett" kéri, hogy jelentsék az erre alkalmas mérnökök névsorát, s válaszukat „még ma" elvárja. Az irathoz (amely anyagunkban 1850. március 6-án hitelesített másolatban található) elolvasandó rendeletek voltak csatolva: „2 darab eredeti iromány visszaváratik" —• olvassuk kiemelten; ezek természetesen nincsenek meg. Az okmány külzetén olvasható láttamozások is a sietős cselekvés bizonyságai, s egyben arról is tudósítanak, kikre számíthatott a Honvédelmi Bizottmány: „Visszavárás mellett látta 4 3/4 órakor délután 848 évi octob. 27 én Zelenka m. /?. 73 Látta 5 1/2 órakor délután 848 évi octob. 27 én Berger Lajos m. p. 14 6 órakor estve 848 évi october 27 én Keczkés Károly m. p. 15 1/2 7 órakor este Hieronymi Ottó Ferencz m. p. a bécsi kapui őrtanyán. 7 óra után este a József-féle katona laktanyán Tenczer Károly m. p. 16 s megjegyzi, hogy osztályában jelenleg csak egy mérnök foglalkozik. 7 óra után estve Varga János m. p. 11 este 1/2 tizenegyre Tess Vilmos m. p." A zaklatott, riadt fővárosban bizonyára valamilyen álhír váltotta ki a hirtelen riadóztatást, hiszen ellenség éppen nem volt a közelben; a magyar sereg a pákozdi, ozorai győzelmek után már kiűzte az országból Jellasics 18 hadát, s immár hetek óta a nyugati határon állomásozott. Október 11. óta maga Kossuth is a parndorfi táborban volt. Hamarosan a hadsereghez küldik Hieronymit is; báró Perényi Zsigmond 19 72 Kovács Lajos, Homok, 1812. február 25.—Szatmárnémeti, 1890. december 19. 1846-tól Széchenyi egyik legközelebbi munkatársa. 1848-ban vasúti osztályfőnök, 1849-ben a békepárt egyik vezetője. A szabadságharc után visszavonul avasi (Szatmár megye) birtokára. (Itt köszönöm meg Barkóczi Jolánnak, hogy a kézikönyvekben általános elírásra — Avas helyett Dabas — felhívta a figyelmemet.) 73 Zelenka Lajos, mérnök. 1846-ban az Országos Építési Főigazgatóság igazgatóhelyettese. — Az m. p. rövidítés = manu propria — saját kezű aláírás. 74 Berger Lajos, szül. 1792. Bécs. Az Institutum Geometricumban kapott diplomát 1818. március 14-én. Az Építési Főigazgatóság mérnöke. 75 Keczkés Károly, Lőcse, 1789. november 18.—Pécs, 1856. november 23. Az Institutum Geometricumban kapott oklevelet 1822. április 5-én. 1823-tól a Duna-mappáció mérnöke. Vásárhelyi Pál halála után a Tiszavölgyi Társulat főmérnöke 1847-től. 76 Tenczer Károly, Pest, 1803.—Pest, 1860 után. Az Institutum Geometricumban 1826. augusztus 30-án kapott oklevelet. 1828-tól az Építési Főigazgatóság mérnöke. 77 Varga János, szül. 1798. Ékeli (Komárom megye). Az Institutum Geometricumban 1823. április 15-én kapott oklevelet. 1829-től az Építési Főigazgatóság mérnöke; 1846-tól a Hajózási Osztály mérnöke, majd vezetője. 78 Jellasics (Jelaéic), Jozef, 1801—1859. Horvát bán, császári altábornagy. 1848. szeptember 11-én seregeivel betört Magyarországra, Pákozdnál azonban vereséget szenvedett szeptember 29-én. 79 Báró Perényi Zsigmond, Ardó, 1783.—Pest, 1849. október 24. A főrendi ellenzék egyik vezére. 1848-ban az országgyűlés elnöke; a Honvédelmi Bizottmány helyettes elnöke. 1849-ben a Hétszemélyes Tábla elnöke. Kötél általi halálra ítélték. 155
