A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 89 - Dr. Dienes Istvánné: Hieronymi Ottó Ferenc élete (1803—1850) 131

fojtsák el a lázadást, és semmisítsék meg a gaz felforgatókat.. ."

105 Május 21-én Varsóban Ferenc József csészéi térden állva, kézcsókkal köszöni meg a cárnak a segítséget. Itthon ,,.. .apolitikusok egy része továbbra is álomvilágban élt... Kossuth június 5-én indult Debrecenből Pestre. Ahol csak ragyogó kíséretével megjelent, mindenütt beszédekkel, virágokkal és ujjongó ünnepléssel fogadták. Időközben ... egy hatalmas méretű orosz cári sereg menetelt az ország felé."

106 Az egészen természetes, hogy a közlekedési miniszter a csaták szünetében már vasútépítésre gondolt. A szabadságharc ide-oda hullámzó harcai során bebizonyosodott, hogy a vasút hadászati jelentó'sége felbecsülhetetlen: nagy tömegeket, felszerelést, utánpótlást szállítani vasúton gyerekjáték volt a sárba ragadó szekérkaravánokhoz képest. Gondosan ügyeltek is rá a magyar seregben, hogy visszavonulásnál használhatatlanná tegyék a pest—váci, pest—szolnoki vasúti pályát, átvágva, jódarabon felszedve a síneket.

107 A két tervezett vasútvonal bizony életfontosságú lett volna 49 nyarán: Nagyváradon volt a szabadsághrc legfontosabb ló'szergyára, Arad pedig — eró's várával — az utolsó menedékként jött számításba, a menekülés útját biztosítva Lúgoson és Orsován át az Ausztriával ellenséges, és a Duna túlsó partján akkor még szomszédos Törökország felé. A földmunkák meg is kezdó'dtek, de messzire nem haladhattak: az egyesült orosz és osztrák sereg június végén már a fővárost veszélyeztette. A közmunka és közlekedésügy minisztere számára is a honvédelem feladatai váltak a legsürgősebbekké, a következő okmány tanúsága szerint: „Nyílt Rendelet Hieronymi Ottó Ferencz közi. műszaki tanácsos és Varga János hajózási igazgató főmérnök uraknak. A legközelebbi hadjáratokra a hadügyministerium táborkari osztályának egy magyarország öszves földterületéről a nevezetesb erős pontok, úgy az egyes fólyoknak a munkálatokra hadtani/ag használható helyzetéről öszveállitandó munkálatra levén sürgető szüksége: oda utasítom Önöket, miszerint minden más félretételével e rendeletem előmutatása mellett rögtön a közlekedési ministerium terv s térképtáraiból l

ör minden magyarországi folyóknak 2°

r úgy egyéb föld vagy háromszegméréseknek s 3

0r minden más e munkálatnál általok szükségesnek vélendő technicai munkálatoknak egy példányát tértivevény mellett kivegyék, s azt ha csak lehető még ma hozzám általszállítsák. Pest, 1849. június 27. Közmunka s közlek. minister Csány László.'" Az országos Duna-térképtárból másnap, június 28-án — elismervénye szerint — Lovász György közlekedési futárnak „21 ládába foglalt különféle térképek és irományok általadattak." Július 4-én Újházy János osztálymérnököt már azért küldi Hieronymi Szolnok—Debrecen vidékére, hogy az ottmaradt teodolitot és „lejtmérő-szert" hozza el. Újházy mérnök útja hosszúra nyúlt: útijelentését 1849. szeptember 8-án fogalmazza meg („vett sept. hó 10-én" — írja a külzetére Hieronymi); elbeszéli, hogy a műszereket Törökszentmiklóson és Kenderesen kezéhez vette, de „.. .mivel július 9-én Szolnokban és vidékén alulírt forspontot semmiképen sem kaphatott volna, mert akkor itt közzavar és rémülés létezett", a szolnoki vasúton indult Pest felé, „.. .azonban Czegléden Kovács Lajos közlek. min. osztályfőnök úr által a gőzkocsin felkerestetvén, azon parancsolatot kapott: hogy az illető Instrumentumokat, nehogy azok az akkori háborús és az összeütközéshez közel levő körülményekben hasonlag, mint a Buda ostromakor a többi vasúti és mérő szerek, 105 Scserbatov, Alekszandr Petrovics: Paszkevics Magyarországon. Közreadja, jegyzetekkel ellátta Katona Tamás. Európa Könyvkiadó, Bp., 1984. 62. p. — A kormány külpolitikai tájékozatlanságáról döbbenetes képet fest Jókai Mór: „Ami Debrecenen kívül történt, az holt történet volt a magyar politikusokra nézve..." i. m. 184—185., 202. p. 106 Deák István: Kossuth Lajos és a magyarok 1848—49-ben. Gondolat Kiadó, Bp., 1983. 300. p. — Az orosz intervenciós hadsereg június 17-én indult 192 904 emberrel és 584 löveggel Magyarország ellen. Pusztaszeri i. m. 438. p. 107 Pusztaszeri László i. m. 246., 285., 700. p. 10. j. 168