A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 89 - Dr. Dienes Istvánné: Hieronymi Ottó Ferenc élete (1803—1850) 131

fojtsák el a lázadást, és semmisítsék meg a gaz felforgatókat.. ." 105 Május 21-én Varsóban Ferenc József csészéi térden állva, kézcsókkal köszöni meg a cárnak a segítséget. Itthon ,,.. .apolitikusok egy része továbbra is álomvilágban élt... Kossuth június 5-én indult Debrecenből Pestre. Ahol csak ragyogó kíséretével megjelent, min­denütt beszédekkel, virágokkal és ujjongó ünnepléssel fogadták. Időközben ... egy hatalmas méretű orosz cári sereg menetelt az ország felé." 106 Az egészen természetes, hogy a közlekedési miniszter a csaták szünetében már vasútépítésre gondolt. A szabadságharc ide-oda hullámzó harcai során bebizonyo­sodott, hogy a vasút hadászati jelentó'sége felbecsülhetetlen: nagy tömegeket, fel­szerelést, utánpótlást szállítani vasúton gyerekjáték volt a sárba ragadó szekérkara­vánokhoz képest. Gondosan ügyeltek is rá a magyar seregben, hogy visszavonulásnál használhatatlanná tegyék a pest—váci, pest—szolnoki vasúti pályát, átvágva, jó­darabon felszedve a síneket. 107 A két tervezett vasútvonal bizony életfontosságú lett volna 49 nyarán: Nagyváradon volt a szabadsághrc legfontosabb ló'szergyára, Arad pedig — eró's várával — az utolsó menedékként jött számításba, a menekülés útját biztosítva Lúgoson és Orsován át az Ausztriával ellenséges, és a Duna túlsó partján akkor még szomszédos Törökország felé. A földmunkák meg is kezdó'dtek, de messzi­re nem haladhattak: az egyesült orosz és osztrák sereg június végén már a fővárost veszélyeztette. A közmunka és közlekedésügy minisztere számára is a honvédelem feladatai váltak a legsürgősebbekké, a következő okmány tanúsága szerint: „Nyílt Rendelet Hieronymi Ottó Ferencz közi. műszaki tanácsos és Varga János hajózási igazgató főmérnök uraknak. A legközelebbi hadjáratokra a hadügyministerium tábor­kari osztályának egy magyarország öszves földterületéről a nevezetesb erős pontok, úgy az egyes fólyoknak a munkálatokra hadtani/ag használható helyzetéről öszveálli­tandó munkálatra levén sürgető szüksége: oda utasítom Önöket, miszerint minden más félretételével e rendeletem előmutatása mellett rögtön a közlekedési ministerium terv s térképtáraiból l ör minden magyarországi folyóknak 2° r úgy egyéb föld vagy háromszegméréseknek s 3 0r minden más e munkálatnál általok szükségesnek vélendő technicai munkálatoknak egy példányát tértivevény mellett kivegyék, s azt ha csak lehető még ma hozzám általszállítsák. Pest, 1849. június 27. Közmunka s közlek. minister Csány László.'" Az országos Duna-térképtárból másnap, június 28-án — el­ismervénye szerint — Lovász György közlekedési futárnak „21 ládába foglalt külön­féle térképek és irományok általadattak." Július 4-én Újházy János osztálymérnököt már azért küldi Hieronymi Szolnok—Debrecen vidékére, hogy az ottmaradt teodo­litot és „lejtmérő-szert" hozza el. Újházy mérnök útja hosszúra nyúlt: útijelentését 1849. szeptember 8-án fogalmazza meg („vett sept. hó 10-én" — írja a külzetére Hieronymi); elbeszéli, hogy a műszereket Törökszentmiklóson és Kenderesen kezé­hez vette, de „.. .mivel július 9-én Szolnokban és vidékén alulírt forspontot semmi­képen sem kaphatott volna, mert akkor itt közzavar és rémülés létezett", a szolnoki vasúton indult Pest felé, „.. .azonban Czegléden Kovács Lajos közlek. min. osztály­főnök úr által a gőzkocsin felkerestetvén, azon parancsolatot kapott: hogy az illető Instrumentumokat, nehogy azok az akkori háborús és az összeütközéshez közel levő körülményekben hasonlag, mint a Buda ostromakor a többi vasúti és mérő szerek, 105 Scserbatov, Alekszandr Petrovics: Paszkevics Magyarországon. Közreadja, jegyzetekkel ellátta Katona Tamás. Európa Könyvkiadó, Bp., 1984. 62. p. — A kormány külpolitikai tájékozatlanságáról döbbenetes képet fest Jókai Mór: „Ami Debrecenen kívül történt, az holt történet volt a magyar politikusokra nézve..." i. m. 184—185., 202. p. 106 Deák István: Kossuth Lajos és a magyarok 1848—49-ben. Gondolat Kiadó, Bp., 1983. 300. p. — Az orosz intervenciós hadsereg június 17-én indult 192 904 emberrel és 584 löveggel Magyar­ország ellen. Pusztaszeri i. m. 438. p. 107 Pusztaszeri László i. m. 246., 285., 700. p. 10. j. 168

Next

/
Oldalképek
Tartalom