A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 89 - Dr. Dienes Istvánné: Hieronymi Ottó Ferenc élete (1803—1850) 131

Bizottmány alelnöke meg egyenesen úgy vélekedett, nagyobb hősiesség lesz, ha nem hagyják el a várost.

100 Az időrendben következő okmány Debrecenben kelt ugyan, de már Buda — május 20—21-én történt — visszavétele után, 1849. május 30-án. Kovács Lajos, a május 5-én hivatalba lépett Szemere

m-kormé.ny vasútügyekkel megbízott osztályfőnöke ezt írja 298/k. sz. számú rendeletében (17. ábra): „A közmunka s* közlekedési ministertöl Hieronymi Ottó Ferentz vasúti főmérnöknek. A Budavára visszavételével hatalmunkba jutott hadi foglyok el helyezése, és czélszerű foglalkoztatása tekintetéből Ország kormányzó úr bele egyezésével, d Szolnok—Debreczeni, és Szolnok—aradi vasút vonalakoni föld munkák rögtön megindítása, é" ministerium halaszthatlan teendőjévé vált. Ez okból oda utasítom Önt, hogy az említett két vonalra készen levő minden terveket, s' előmunkálatokat rögtön öszve szedni, minden, a' vas úti munkáknál múlt évben alkalmazott, s' Pest közelében tartózkodó mérnökeit egybe gyűjteni, s' az első rendelet vételével indulásra készen tartani ösmerje kötelességének; minden szükségesekkel magát is úgy készen tartván, miszerint a' leg rövidebb idő alatt Pesten nyerendő utasítás mellett ki indulván d munkálatokat rögtön, s' a' lehető leg nagyobb erélyel meg indíthassuk." Hieronymi a külzetre — szokása szerint — ráírta: „vett Június hó jsején^ m

i

nez tartás és látomásítás [= láttamozás] végett elolvasandó a PestBudán tartózkodó országos vasúti személyzetnek." Még ugyanaznap láttamozta az iratot Reitter Ferenc és Massány János

102 mérnök. Bizonyos, hogy Hieronymi a megkívánt eréllyel és határozottsággal látott munkához. „A Nagy Várad—Szolnoki előlegesen kijelölt vasút-vonalnak Térképe", amelyet itt bemutatunk (18. ábra), a „33 sz: 849. évr: vasúti oszt." feliratot viseli;^ ez is a sürgősen munkába veendő vonalak közé tartozott. Működésének elismerését tükrözi, hogy két hét múlva megkapja a vasúti műszaki tanácsosi kinevezést: „201. szám Közi. E. A közmunka s közlekedésügyi minister Hieronymi Ottó vasúti főmérnök úrnak. Közlekedési tárczám vasúti osztályához műszaki tanácsosnak Önt folyó hó l

m számítandó 2500 pengőforint évi illetménnyel ezennel kinevezem. Kelt Pesten 1849. Június 14

kén

Közmunka s Közlekedésügyi Minister Csány László." (17. és 20. ábra) Ez a kinevezés rangban is, fizetésben is a csúcsot jelentette egy mérnökember számára; ugyanennyi fizetést kapott — egy 1846-ból fennmaradt kimutatás szerint — az Országos Építési Főigazgatóság igazgatója, helyettese azonban — az első igazgatósegéd—már csak 1500 forintot.

104 Ekkor még sem a kinevező Csány László miniszter, sem — a nyilván nagyon elégedett — Hieronymi nem sejtheti, hogy ezt a szép összeget egyetlen hónapban fizetik csak ki... Ez a diadalmas két-három hét a szabadságharc legragyogóbb időszaka: a Görgei vezette tavaszi hadjárat szinte kisöpörte az osztrák sereget Magyarországból, a nyugati határszél kivételével az egész ország szabad. A kormány nem tudja — vagy nem akarja hinni —, hogy Miklós orosz cár már május 10-én kiadta híres manifesztumát: „...megparancsoltuk hadseregünk bizonyos egységeinek, induljanak meg, ioo Jókai Mór i. m. 15—21. p. *oi Szemere Bertalan, Vatta (Borsod megye), 1812. augusztus 27.—Pest, 1869. január 18. A Batthyány-kormány belügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány tagja. 1849. május 2-től miniszterelnök és belügyminiszter. A bukás után emigrált; 1865-ben elborult elmével tért haza. !02 Massány János, szül. 1811. Láng (Fejér megye). A harmincas évektől az Építési Főigazgatóság mérnök-gyakornoka, de oklevelet csak 1842-ben szerzett az Institutum Geometricumban. 10

3 A nagyvárad—szolnoki vasútvonal tervrajza ma a bécsi Eisenbahn Museumban található B. IV. 90. számon. Itt köszönöm meg dr. Vaszkó Ákosnak — a fénykép gyűjtőjének —, hogy felhívta a figyelmem erre az értékes dokumentumra. 104 Fodor Ferenc i. m. 138—139. p. n* 163